A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

A SARS-CoV-2 elleni T-sejtes immunválaszt erősítő új generációs vakcina értékelését kezdi meg egy klinikai vizsgálatban a Pfizer és a BioNTech.

Számos antitestet és antitestkoktélt fejlesztettek a COVID-19 korai keze­lésére. A tixagevimab–cilgevimab antitestkoktél jó neutralizációs kapa­citást mutat az omikron ellen is, és klinikai vizsgálatokban hatékonynak és biztonságosnak mutatkozott mind preexpozíciós profilaxis, mind korai terápiás indikációkban. Hazánkban egyelőre egyszeri intramuscularis dózisban alkalmazva, preexpozíciós profilaxisra törzskönyvezték. A terá­piás célú felhasználással kapcsolatos törzskönyvezési folyamat jelenleg zajlik. A közlemény írásakor ez az egyetlen profilaktikusan alkalmazható SARS-CoV-2 elleni antivirális gyógyszer.

Egy új kutatás szerint a (B-sejt depléciót okozó) rituximab kezelés alatt álló sclerosis multiplexes betegeket mielőbb vakcinálni kell COVID-19 ellen, de a booster oltással várni kell a B-sejtek számának újbóli növekedéséig.

A 2019 decemberében megjelenő új koronavírus, a „súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus 2 (SARS-CoV-2)”, mely a korona­vírus-19 betegséget (COVID-19) okozza, régen látott nehézségek elé állí­totta a világ egészségügyi rendszereit. Habár kezdetben, az egyértelmű légzőrendszeri károsodást okozó hatásai miatt úgy véltük, hogy elsőd­legesen ezt a szervrendszert érinti a betegség, azonban egyre növekvő mennyiségű adat áll rendelkezésünkre az egyéb szervek károsodásáról.

Izraeli kutatók újabb, nagy esetszámú vizsgálattal igazolták, hogy a COVID-19 elleni védelem 90 nappal a második Pfizer-BioNTech mRNS-oltás beadása után csökken.

Egy Izraelben végzett megfigyeléses vizsgálat szerint a harmadik adag mRNS típusú védőoltás (Pfizer-BioNTech) hatásosan véd a COVID-19 be­tegség súlyos formáival szemben. A harmadik oltással több mint 90%-kal csökkent a COVID-19-cel összefüggő kórházi felvételek, illetve súlyos esetek száma és 81%-kal csökkent a COVID-19-es halálozás, meglévő kísérőbe­tegségek esetén is.

Fél év alatt jelentősen csökken a Pfizer/BioNTech, a Moderna, és Johnson & Johnson Covid vakcina által nyújtott védelem.

Egy tanulmányban igazolták, hogy a nem immunis családtagokat meg tudjuk védeni azzal, ha megvédjük magunkat, és ez igaz az egész társadalomra, a védőoltás felvételével másokat is védünk.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján, a daganatos betegek a COVID-fertőzés és annak szövődményei szempontjából nagy kockázatú csoportnak számítanak. A daganatos betegségek és a COVID-halálozás tekintetében több közös rizikófaktor ismert, mint például az elhízás vagy az idős kor. A kockázatot tovább növelik az alkalmazott kezelések és az egészségügyi intézményekben eltöltött hosszabb idő. A fentiek miatt több szervezet is azt javasolja, hogy a daganatos betegek, ezen belül is különösen a he­matológiai betegek – mint nagyon magas rizikójú csoport – elsőbbséget élvezzenek a COVID-ellenes oltási sorrendben. Az alábbi publikációban a daganatos betegek COVID-oltásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat és ajánlásokat foglaltam össze.