A krónikus székrekedés kezelése nehéz, mivel a folyamatos hashajtószedés megszokáshoz vezet, a drasztikus hashajtás megviseli a beteget, hypokalaemiát okozhat súlyos szívritmuszavarral. Fontos, hogy az étrend laxatív, rostdús legyen, és enyhébb székletlazító készítményekkel kell eleinte próbálkozni: ilyenek a laktulóz, útifűmaghéj, macrogol, laxatív kúpok, egyéb rosttartalmú laxatív készítmények. Ha erősebb hashajtók alkalmazására van szükség, fontos figyelembe venni a gyógyszerkölcsönhatásokat és a lehetséges mellékhatásokat is.
A makro- és mikrotápanyagok hasznosításának zavarát malasszimilációnak nevezzük. A tápanyagfelvétel zavara különféle belgyógyászati kórképek formájában manifesztálódhat, amelyek differenciáldiagnosztikája a kezelőorvost komoly kihívások elé állíthatja. A cikk ezeknek a betegeknek az ellátását szeretné gyakorlati tanácsokkal segíteni.
A Clostridium difficile fertőzések az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozott hasmenés elsőszámú okozói. Fő kockázati tényezői a 65 év feletti életkor és az antibiotikumkezelések.
Az antibiotikumkezelés jól ismert és gyakori mellékhatása a hasmenés, melynek oka a normális bélflóra egyensúlyának felborulása. A kór állapot kezelésében régóta alkalmazott szerek a probiotikumok, melyek gyermekek és felnőttek, sőt már csecsemők antibiotikumterápia okozta hasmenésének kezelésére egyaránt alkalmasak. A Bacillus clausii spóraképző tulajdonsága révén ellenáll a béltraktus különböző hatásainak, és multirezisztenciával rendelkezik számos antibiotikummal szemben is. A vizsgálatok a B. clausii-törzsek antimikróbás és immunmodulátor hatásait is igazolták.
Az antibiotikumkezelés jól ismert és gyakori mellékhatása a hasmenés, melynek oka a normális bélflóra egyensúlyának felborulása. A kórállapot kezelésében régóta alkalmazott szerek a probiotikumok, melyek gyermekek és felnőttek, sőt már csecsemők antibiotikumterápia okozta hasmenésének kezelésére egyaránt alkalmasak. A Bacillus clausii spóraképző tulajdonsága révén ellenáll a béltraktus különböző hatásainak, és multirezisztenciával rendelkezik számos antibiotikummal szemben is. A vizsgálatok a B. clausii-törzsek antimikróbás és immunmodulátor hatásait is igazolták.
A bél mikrobiomjáról bebizonyosodott, hogy kulcsfontosságú számos anyagcsere-, táplálkozási, élettani és immunológiai folyamatban, bár a részletek pontosabb tisztázásához még sok vizsgálatra van szükség. Az eddigi terápiás alkalmazások (pro- és prebiotikumok adása, „széklettranszplantáció”) mellett a jövőben új lehetőségek nyílhatnak arra, hogy a bélflóra módosítását gyógymódként hasznosítsuk.
A testünkben túlsúlyban élő apatogén mikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak az egészséges homeosztatikus egyensúly fenntartásában. Zavaruk a legkülönbözőbb betegségek patomechanizmusában lényeges tényezőként szerepel.
A WHO és a FAO meghatározása szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (többnyire baktériumok), amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva a gazdaszervezet egészségére jótékony hatást gyakorolnak. A bennük levő baktériumok többnyire azonosak vagy nagyon hasonlók a bélben található jótékony baktériumokhoz. Az utóbbi 10–15 évben egyre nagyobb irántuk az érdeklődés, mert számos betegségben bizonyultak alkalmasnak a kezelésre és/vagy a profilaxisra, viszonylag ártalmatlanul, gyakorlatilag mellékhatástól mentesen.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.