A krónikus székrekedés kezelése nehéz, mivel a folyamatos hashajtó­szedés megszokáshoz vezet, a drasztikus hashajtás megviseli a beteget, hypokalaemiát okozhat súlyos szívritmuszavarral. Fontos, hogy az étrend laxatív, rostdús legyen, és enyhébb székletlazító készítményekkel kell ele­inte próbálkozni: ilyenek a laktulóz, útifűmaghéj, macrogol, laxatív kúpok, egyéb rosttartalmú laxatív készítmények. Ha erősebb hashajtók alkalma­zására van szükség, fontos figyelembe venni a gyógyszerkölcsönhatásokat és a lehetséges mellékhatásokat is.

Az alacsony gluténtartalmú táplálkozás előnyei a diétás rostoknak köszönhetőek, nem a glutén elvonásának.

A makro- és mikrotápanyagok hasznosításának zavarát malasszimilációnak nevezzük. A tápanyagfelvétel zavara különféle belgyógyászati kórképek formájában manifesztálódhat, amelyek differenciáldiagnosztikája a keze­lőorvost komoly kihívások elé állíthatja. A cikk ezeknek a betegeknek az ellátását szeretné gyakorlati tanácsokkal segíteni.

A Clostridium difficile fertőzések az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozott hasmenés elsőszámú okozói. Fő kockázati tényezői a 65 év feletti életkor és az antibiotikumkezelések.

Az antibiotikumkezelés jól ismert és gyakori mellékhatása a hasmenés, melynek oka a normális bélflóra egyensúlyának felborulása. A kór állapot kezelésében régóta alkalmazott szerek a probiotikumok, melyek gyermekek és felnőttek, sőt már csecsemők antibiotikumterápia okozta hasmenésének kezelésére egyaránt alkalmasak. A Bacillus clausii spóraképző tulajdonsága révén ellenáll a béltraktus különböző hatásainak, és multirezisztenciával rendelkezik számos antibiotikummal szemben is. A vizsgálatok a B. clausii-törzsek antimikróbás és immunmodulátor hatásait is igazolták. 

Az antibiotikumkezelés jól ismert és gyakori mellékhatása a hasmenés, melynek oka a normális bélflóra egyensúlyának felborulása. A kórállapot kezelésében régóta alkalmazott szerek a probiotikumok, melyek gyermekek és felnőttek, sőt már csecsemők antibiotikumterápia okozta hasmenésének kezelésére egyaránt alkalmasak. A Bacillus clausii spóraképző tulajdonsága révén ellenáll a béltraktus különböző hatásainak, és multirezisztenciával rendelkezik számos antibiotikummal szemben is. A vizsgálatok a B. clausii-törzsek antimikróbás és immunmodulátor hatásait is igazolták.

A bél mikrobiomjáról bebizonyosodott, hogy kulcsfontosságú szá­mos anyagcsere-, táplálkozási, élettani és immunológiai folyamatban, bár a részletek pontosabb tisztázásához még sok vizsgálatra van szük­ség. Az eddigi terápiás alkalmazások (pro- és prebiotikumok adása, „széklettranszplantáció”) mellett a jövőben új lehetőségek nyílhatnak arra, hogy a bélflóra módosítását gyógymódként hasznosítsuk.

Tudományosan is bebizonyosodott, hogy azzá válunk, amit megeszünk. A jövőben az ételeket betegségmegelőzésre és terápiára is használhatjuk majd.

A testünkben túlsúlyban élő apatogén mikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak az egészséges homeosztatikus egyensúly fenntartásában. Zavaruk a legkülönbözőbb betegségek patomechanizmusában lényeges tényezőként szerepel.

A WHO és a FAO meghatározása szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (többnyire baktériumok), amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva a gazdaszervezet egészségére jótékony hatást gyakorolnak. A bennük levő baktériumok többnyire azonosak vagy nagyon hasonlók a bélben található jótékony baktériumokhoz. Az utóbbi 10–15 évben egyre nagyobb irántuk az érdeklődés, mert számos betegségben bizonyultak alkalmasnak a kezelésre és/vagy a profilaxisra, viszonylag ártalmatlanul, gyakorlatilag mellékhatástól mentesen.