Német kutatók olyan genetikai variánsra bukkantak, amely fertőzést követően a Lyme-kór kialakulására hajlamosít, és a kezelést is megnehezíti.

Preklinikai vizsgálati eredmények szerint az új mRNS-alapú vizsgálati vakcina egyetlen adagjával erős T-sejtválasz és memória B-sejtes válasz váltható ki.

A világszerte emberek millióit érintő Lyme-kór jelenlegi kezelése széles spektrumú antibiotikumok nagy dózisban történő adása, amely azonban károsíthatja a bél mikrobiomját.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az agyhártyagyulladást okozó Neisseria meningitidis fertőzés profilaxisára szolgáló MenQuadfi oltóanyagot.

Jelen közlemény az Egészségügyi Közlöny 2020. március 4-i számában megjelent, eredetileg 29 oldalas Irányelv rövidített változata. Összeállításában 18 hazai vezető infektológus és mikrobiológus vett részt, és 7 szakmai kollégium véleményezte. 

Számos betegségben előfordulhatnak gyűrűszerű bőrelváltozások, mint pl. a tinea corporis, a Lyme-kórt jelző erythema migrans, a plakkos psoriasis, a hiperszenzitivitási reakcióként fellépő erythema multiforme, a lichen planus, a nummuláris ekzema, a pityriasis rosea vagy az urticaria – hogy csak a gyakoribbakat említsük. Mindezek felismerésében, elkülönítésében, terápiájában segíti a nem bőrgyógyász olvasót a cikk.

A cím maga az ellentmondás, hiszen a Lyme igazán krónikus betegség. A Lyme-folt (erythema migrans) hónapokig, a Lyme-artritisz több évig, az acrodermatitis chronica atrophicans akár egy évtizedig tarthat. „Krónikus Lyme-kóron” azonban egy olyan tünetegyüttest értenek, aminek semmi köze sincs a Lyme-kórhoz.

A krónikus fáradtság szindróma a klinikumban kevéssé ismert kórkép, bár meghatározott diagnosztikus kritériumai vannak. Gyakori, hogy a negatív eredményű szomatikus kivizsgálást követően a beteget pszichiátriai beteg­nek, pl. depressziósnak minősítik, és pszichiáterhez utalják. A krónikus fá­radtság szindróma tünetei csakugyan mutathatnak átfedést a depresszióval is, mégis önálló kórképről van szó. Csupán rendkívül körültekintő, negatív eredményű kivizsgálást követően mondható ki ez a diagnózis.

Az immunrendszer fő feladata a szervezetbe kerülő idegen fehérjék, antigé­nek, fertőző ágensek elleni harc, de a szervezeten belül kialakuló daganatos folyamatok elleni küzdelemben is fontos szerepe van. Az immunrendszer reagál a környezeti fizikai (hő, ultraibolya sugárzás, radioaktivitás) és kémiai ágensekre (dohányzás, környezetszennyezés, gyógyszerek) is. Ezek az ágen­sek stimulálhatják a működést (túlérzékenységi reakciók, autoimmunitás), vagy gátolhatják azt (fokozott hajlam a rákra vagy fertőzésekre). Ezekkel a jelenségekkel foglalkozik az immuntoxikológia.

A hazájukból kivándoroltak száma ma világszerte mintegy 60 millió. A me­nekültek, menedékkérők, rendezetlen státuszú külföldi állampolgárok or­vosi ellátása több európai országban, köztük Németországban nagy kihívás az egészségügy számára. E téren számos szinten korlátokba ütközünk. Az itt bemutatott eseteken keresztül megismerhetjük az ellátást akadályozó, nehezítő tényezőket, és szó esik a megoldás lehetőségeiről is.