Új kezelés a láthatáron Lyme-kórban?

A kutatók nemrégiben egy olyan szűk spektrumú antibiotikumot azonosítottak, mely hatásos lehet a Lyme-kórral szemben. A Cell című lapban nyilvánosságra hozott adatok szerint a szer alkalmas lehet a kórokozó eradikálására és annak megakadályozására, hogy a betegség krónikus betegségek forrásává váljon.

Az amerikai járványügyi hatóság (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) adatai szerint a Lyme-kor az úgynevezett indirekt betegségek leggyakoribb formája az Egyesült Államokban, melynek terjesztésében jelentős szerepet játszanak a kullancsok. A rovar csípésével a szervezetbe jutó Borrelia burgdorferi fejfájással, lázzal, bőrkiütésekkel és általános gyengeségérzéssel járó akut fertőzést hoz létre. A baktérium az egész szervezetben elszaporodva megbetegítheti a szívet, az ízületeket és a központi idegrendszert is. A CDC adatai szerint ezévben csaknem félmillióra tehető az újonnan diagnosztizált esetek száma az Egyesült Államokban.

A Lyme-kór jelenlegi kezelése nagy dózisban adott széles spektrumú antibiotikumokkkal történik, mely a fertőzés legyőzésében hatásos ugyan, ám nem kívánt mellékhatásokkal is járhat. Egyik nem kívánt következménye a bél mikrobiom diverzitásának csökkenése, melyet a kutatók számos krónikus betegség kialakulásával hoznak összefüggésbe. A jelen tanulmány szerzői korábban már igazolták, hogy a Lyme-kór akut fázisában alkalmazott széles spektrumú antibiotikumterápia nyomán eltérő apatogen mikróba együttes (microbiome signature) alakult ki. Ez azt vonhatja maga után, hogy krónikus Lyme-kór kapcsán legalábbis részben módosul a bél mikrobiomja.

„Bár eddig még nem nyert bizonyítást, hogy közvetlen összefüggés lenne a Lyme-kór kezelése nyomán a mikrobiomban bekövetkező változásokkal, a mikrobiom megváltozásával összefüggő hosszú távú következmények valószínűleg megelőzhetők egy olyan antibiotikum választásával, amely nem befolyásolja a bélrendszer baktériumflóráját” – hangsúlyozza dr. Meera Unnikrishnan, a Warwick Medical School mikrobiológusa.

A széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása továbbá növelheti az antibiotikumrezisztens baktériumtörzsek számát, ami pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint is akár megoldhatatlan közegészségügyi problémává nőheti ki magát már a közeljövőben. A szűkebb spektrumú antibiotikumok előnye, hogy – amellett, hogy a kórokozóval szemben hatásosak – kevésbé befolyásolják a bél mikrobiomját, és kisebb az antibiotikumrezisztens baktériumtörzsek elszaporodásának rizikója is.

A Lyme-kór kezelésében alkalmazható szűkebb spektrumú antibiotikum iránti keresésben a kutatást végzők figyelme a B. burgdorferi tulajdonságainak elemzése alapján a talajból 1953-ban azonosított antimikróbás hatású vegyületre, a higromicin A-ra irányult. A higromicin A a szokásos patogénekkel szemben nem bizonyult eléggé hatásosnak, de a kutatók úgy gondolták, hogy a spirochétákkal (így a Lyme-kór kórokozója szemben is) kivételes hatékonyságot mutat.

A kutatócsoport az egérkísérletek során azt találta, hogy a higromicin A kevésbé befolyásolja a bél mikrobiomját, mint a szokványos széles spektrumú antibiotikumok, ugyanakkor igen hatásos a B. burgdorferi ellen.

Stella Huyshe-Shires, a brit Lyme Disease Action képviselője azonban kevésbé derűlátó azzal kapcsolatban, lehetséges-e a B. burgdorferi teljes eradikációja: „Elméletben működhet ugyan a teljes eradikáció, de nem tartom valószínűnek, hogy ez a valóságban is kivitelezhető. A kórokozót számos állatfaj terjeszti a kisemlősöktől a madarakon át a kullancsokig, és még ha sikerül is kiirtani az egyik állatfajból, a több állatfajjal zavartalanul terjedhet tovább.”

A cikk szerzői is hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség mielőtt a higromicin A helyet kaphat a Lyme-kór kezelésében.