A levodopa kezelésre nem rendeződő Parkinson-kórban a motoros fluktuációkra nagyjából azonos hatásúak a dopamin agonisták és a dopamin visszavétel gátlók (DRI), de egyes DRI-k hatásosabbak a többinél.

A szeméremtest területén érzett fájdalomra és diszkomfortérzésre kínálhat megoldást a herpeszfertőzés és a fibromyalgia kezelésére kifejlesztett szer.

Egy diabéteszes betegeken végzett nagy klinikai vizsgálat szerint a vaszkuláris események csökkentése céljából alkalmazott aszpirinkezelés előnyei nem haladják meg a súlyos vérzésekből származó kockázatokat.

A tremor az egyik leggyakoribb neurológiai tünet, melynek fiziológiás és patológiás megjelenési formái is léteznek. Bár az orvosi köztudatban álta­lában a Parkinson-kórhoz társítják, leggyakrabban gyógyszer által indukált és belgyógyászati kórképekhez kapcsolható remegéssel találkozhatunk. A legtöbb esetben megfelelő fizikális vizsgálattal nagy valószínűséggel azonosítható a háttérben meghúzódó ok. Amennyiben a tremor a beteg életvitelét zavarja, úgy megfelelő gyógyszeres és idegsebészeti (mély agyi stimulációs) kezeléssel a legtöbb esetben jól kontrollálható.

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.

A személyiségzavarok nehezen kezelhető betegségek, ezért a klinikusok hosszú évtizedekig idegenkedtek a gyógyításuktól. Az elmúlt 20 évben, a kognitív viselkedésterápia második hullámának nevezett periódusban bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszerek láttak napvilágot a sze­mélyiségzavarok kezelésére.

Közismert, hogy az egyes emberek fájdalomtűrő képessége igen különböző. Egy új vizsgálat során a hasonló intenzitású fájdalmat érző páciensek között genetikai hasonlóságokat fedeztek fel.

Több gyógyszer esetében jelenleg is folyamatban van a farmakogenetikai irányelvek kidolgozása. A gén/gyógyszer párok azonosítása terén különösen eredményes a Clinical Pharmacogenetics Implementation Consortium (CPIC), melynek honlapján megtalálható a gén/gyógyszer párok folyamatosan frissített listája, valamint az irányelvek.

Immár a Parkinson Mozaik 5. számát tartják a kezükben. A korábbi gyakorlatnak megfelelően ebben a számban is az elmúlt időszakban Parkinson-kórral kapcsolatban megjelent friss közlemények közül válogattunk ki néhány, érdeklődésre számot tartó publikációt. Az előzőeknek megfelelően próbáltunk olyan érdekesebbnek tűnő témákat összeválogatni, amelyekkel a mindennapi gyakorlatban kevesebbet szoktunk foglalkozni, de amelyek nemcsak az orvosok, hanem a betegek és hozzátartozóik számára is fontosak lehetnek.

A Parkinson-kór (PD) kezelésének fő pillére a levodopa/ karbidopa (LC), illetve a levodopa/benszerazid (LB), mivel ez a leghatásosabb antiparkinson szer. Előbb-utóbb, a betegség valamelyik fázisában minden beteg rászorul ezekre.