Cél: A rosszindulatú daganatban szenvedők fizioterápiájának kérdése igen ellentmondásos. Korábban daganatos betegekben a fizioterápia teljesen ellenjavallt volt és sok orvos ma is konzervatív a kérdést illetően. Ezért egy, az irodalmi adatokon alapuló narratív összefoglaló alapján egy konszenzuson alapuló szakértői véleményt kívántunk összeállítani. Módszerek: A narratív összefoglalást elsősorban az elmúlt 5 év kapcsolódó közleményei alapján készítettük el. Ezt követően a szakértői csoport képes volt egy közös konszenzuson alapuló szakértői véleményt megalkotni. Eredmények: Egy 10 pontból álló tömör szakértői véleményt és egy gyakorlatias algoritmust alkottunk meg. A fizioterápia lehetőségét és módját a páciens, orvos és a szakdolgozók közösen állapítják meg. Az egyéni fizioterápiás program alapja a gyógytorna, mely lényegében mindenkinek ajánlott. Konkrét ajánlást fogalmaztunk meg a masszázs, ultrahang, lézer, lökéshullám, transzkután elektromos idegstimuláció (TENS) és balneoterápia vonatkozásában. Ezek a módszerek megfelelő kautélákkal alkalmazhatók daganatos betegekben. Ezzel szemben a legtöbb elektroterápiás modalitás nem javasolt, míg oszteoszarkómás betegekben a masszázs megítélése nem egyértelmű, így inkább nem ajánljuk. Következtetések: A gyógytorna, a fizikoterápia egyes modalitásai és a balneoterápia megfelelő mérlegelés mellett hasznos kiegészítője lehet a daganatos beteg rehabilitációjának.
Cél: Az általános anesztézia bevezetését megelőzően a pajzsmirigyműtéteket helyi érzéstelenítésben végezték. Az aneszteziológiai technika fejlődésével az altatásos műtétek terjedtek el. Napjainkban újraéledt a regionális érzéstelení- tés iránti igény, biztosítva a magas rizikójú, de jó általános állapotú betegek esetén a gyorsabb felépülést. Módszerek: Intézetünk Fej-Nyaki Daganatok Multidiszciplináris Központjában 2019 májusa és 2024 októbere között 11 beteget operáltunk regionális érzéstelenítésben, mely során a nyaki idegfonat felületes ágait blokkoltuk, majd ultrahangvezérelt direkt pajzsmirigytok-infiltrációt végeztünk. A betegek előzetesen 2 mg iv. midazolamot, és szükség szerint 50 μg iv. fentanilt kaptak, rutin noninvazív monitorizálás mellett. Eredmények: Egy betegnél egyoldali átmeneti Horner-szindróma, egy esetben átmeneti balváll-érzészavar jelentkezett. Az átlagos műtéti idő 42,7 perc (25–80 perc) volt. A posztoperatív szakban a korai mobilizálhatóság, a kisebb fájdalomcsillapító-igény, a csökkent hányinger gyorsabb felépülést eredményezett. Következtetések: A regionális anesztéziát meghatározott feltételek mellett a narkózis alternatívájaként pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-műtéteknél biztonsággal alkalmazhatjuk.
Egy Skóciában végzett oltási programban a 75-79 éves korosztály körében az RSV elleni vakcinával sikerült jelentősen visszaszorítani a súlyos megbetegedések gyakoriságát.
A vizeletmintán alkalmazható DNS-metilációs teszt magas érzékenységet és negatív prediktív értéket mutatott a húgyhólyagrák kimutatására, pozitív prediktív értéke azonban nem volt optimális.
Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság frissített klinikai gyakorlati útmutatót adott ki a hepatitis B vírus reaktiválódásának (HBVr) megelőzéséről a veszélyeztetett személyeknél.
Az alultápláltság szempontjából veszélyeztetett, kórházba került idős felnőtt betegek plazma pankreász lipáz szintje összefüggést mutatott a kimenetellel és a táplálkozási teljesülésével.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.