A hipertónia napjainkban is komoly egészségügyi probléma, megfelelő ellátásához pedig elengedhetetlen a kórkép kezelésében alkalmazható gyógyszercsoportok ismerete. Az alábbi kvalitatív vizsgálatban az orvosok antihipertenzívumokkal, elsősorban béta-blokkolókkal kapcsolatos hozzáállását, a gyógyszerfelírási szokásokat és azok okait elemezték Olaszországban, Lengyelországban és Törökországban. A felmérés eredménye alapján a béta-blokkolók továbbra is kulcsszerepet játszanak a magas vérnyomás kezelésében, elsősorban kardiovaszkuláris társbetegség esetén.

The Journal of Clinical Hypertension, 2024. május

A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

A jelenlegi bonyolult módszerek helyett szűrővizsgálatokban is egyszerűen alkalmazható lehet az új, biomarker alapú eljárás.

A jövőben akár rutin szűrővizsgálatként is szolgálhat majd a preeklampszia esélyét prognosztizáló, lipidszintek változásait kimutató vérteszt.

Az elhízás és a kardiovaszkuláris kockázat mérséklésére a csökkentett szénhidráttartalmú diéta és sport kombinációja jó választás egyébként egészséges egyéneknél. Bizonyítani kívántuk, hogy az 1-es típusú cukor­betegek fizikai aktivitása során az alacsony szénhidráttartalmú diéta az inzulinadagolás helyes megválasztásával biztonságos, és csökkenti mind a rövid, mind a hosszú távú szövődmények kialakulását. Adataink alátá­masztják, hogy az új típusú inzulinok, szöveti glükózszenzorok, valamint pumpák megjelenésének köszönhetően a feltételek adottak egy szaba­dabb, szövődménymentesebb élethez a T1DM-es betegek számára is.

Ma már széleskörűen ismert, hogy a D-vitamin korábban számon tartott feladatainál jóval szélesebb hatásspektrummal rendelkezik. Diabetesben a megfelelő D-vitamin-ellátottság kiemelt jelentőségű. A közlemény átte­kinti a D-vitamin metabolizmusát, fő hatásait és részletesen foglalkozik az inzulinszekréciót és az inzulinhatást érintő mechanizmusokkal. Kiemeli a vitaminnak a diabeteses neuropathia kialakulásában és kezelésében, valamint a coronaria-betegségben betöltött szerepét. Hangsúlyozza a cu­korbetegek D-vitamin-ellátottságának rendszeres ellenőrzését és nem ki­elégítő vagy elégtelen volta esetén a pótlás indokoltságát.

A 45 év fölötti férfiak későbbi kardiovaszkuláris kockázata fordított arányban áll testük tiszta izomtömegével.

Egy új, longitudinális vizsgálat szerint nincs összefüggés a sztatinkezelések és a kognitív funkciók romlása között, sőt, szívbetegeknél és cukorbetegeknél a sztatinoknak még némi kognitív védő hatásuk is van.

A British Medical Journal szerkesztői engedélyezték egy tanulmány meg­jelenését, amely felvetette, hogy a hosszú távon alkalmazott ACE-gátló-kezelés az angiotenzinreceptor-blokkolókkal (ARB) összevetve növelheti a tüdőrák gyakoriságát.

A stabil koszorúér-betegség szekunder prevenciós kezelésében első vo­nalban aszpirin, sztatin és ACE-gátló, antianginás szerként béta-blokkoló, illetve kalciumcsatorna-blokkoló adása indokolt. Mivel a stabil koszorúér­betegek számára előírt LDL-koleszterin-célérték vagy az 50%-os csökkentés eléréséhez minden betegnek sztatint kell szednie, ez a kombináció igen el­terjedt a gyakorlatban. A PAPA-CAD vizsgálat alcsoportelemzései igazolták, hogy az atorvastatinhoz hozzáadott, metabolikusan kedvező perindopril + amlodipin fix kombináció tovább javítja a lipidprofilt, az atorvastatin pedig tovább javítja a célvérnyomást elérő betegek arányát.
Journal of International Medical Research, 2018. március