Új módszer a vér omega-3 zsírsavszintjének megállapítására

A Journal of Lipid Research folyóirat októberi számában jelent meg a Torontó mellett (Hamilton) működő McMaster University és University of Guelph kutatóinak közleménye, amelyben egy új, kényelmesen elvégezhető eljárást írnak le az omega-3 zsírsavak véráramban lévő szintjének nyomon követésére, amelynek segítségével a jelenlegi módszerekhez képest sokkal könnyebben hozzáférhetünk a szív- és érrendszeri, valamint a kognitív egészség szempontjából kritikus fontosságú információkhoz.

Míg az emberi szervezet a működéséhez szükséges zsírok nagy részét képes előállítani, a többszörösen telítetlen, hosszú láncú omega-3 zsírsavakat (n3-LCPUFA; omega-3 long-chain polyunsaturated fatty acids) külső, étrendi forrásokból kell beszerezni. Két kulcsfontosságú omega-3 zsírsav, az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav) csak bizonyos forrásokból, például halakból, tenger gyümölcseiből, ezekkel a molekulákkal dúsított élelmiszerekből és étrend-kiegészítőkből nyerhető, de mindezidáig annak pontos mérése, hogy ezekből valójában mennyi szívódik fel a vérbe, nehézkes volt és invazív eljárást igényelt. A jelenleg forgalomban lévő tesztek nagy mennyiségű vér levételét és bonyolult laboratóriumi munkát igényelnek az omega-3 zsírsavtartalom elemzéséhez (általában az eritrociták foszfolipid frakciójának elemzésével mutatják ki). Emiatt a legtöbb orvos nem is méri rutinszerűen ezt a mutatót. Az új módszer megnyitja az utat a rendszeres szűrés előtt, ami segíthet az orvosoknak és a betegeknek megérteni, hogy milyen mennyiségű omega-3 pótlásra van szükség.

Amellett, hogy növeli a szív- és érrendszeri események kockázatát, az omega-3 zsírsavak hiányát gyulladással és más kedvezőtlen egészségügyi állapotokkal is összefüggésbe hozták, beleértve a kognitív károsodást, a depressziót, a magzati idegfejlődéssel kapcsolatos problémákat és a koraszülést.

A mostani kutatás eredménye, hogy kis mennyiségű vérmintából, újonnan felfedezett biomarkerek segítségével könnyítik meg a kutatók, orvosok számára az omega-3 zsírsavak szintjének mérését.

Philip Britz-McKibbin, a tanulmány vezető szerzője így kommentálta az eredményeket: “Az O3I index értéke pontosan tükrözi, hogy az vagy, amit megeszel. Az elsősorban az elfogyasztott ételekből származó omega-3 zsírsavak beépülnek szervezetünk valamennyi sejtjének és szövetének membránjába. Általánosságban elmondható, hogy ha az O3I értéke 4 százalék alatt van, akkor nagyobb lehet a szív- és érrendszeri események kockázata. Ezzel szemben a 8 százalék feletti O3I-vel rendelkező egyéneknél alacsonyabb a kockázat. Mivel azonban az O3I módosítható kockázati tényező, az étrenddel megváltoztatható. A szervezet reakciója az omega-3 pótlásra egyénenként jelentősen eltérhet, és a csak EPA-t vagy csak DHA-t vagy ezek valamilyen arányú keverékét fogyasztó betegek esetében eltérő egészségügyi előnyöket jegyeztek fel.”

A most közölt vizsgálatban résztvevők napi 3 és 5 gramm közötti mennyiségű halolaj, EPA vagy DHA kiegészítőt kaptak. A kutatók lipidprofil-alkotást végeztek, hogy a több száz kimutatható keringő lipid közül elkülönítsék a specifikus O3I biomarkereket. A kutatók rájöttek, hogy elegendő mindössze két specifikus biomarker (két foszfatidilkolin vegyület: PC 36:5 és PC 38:6) szintjét megmérni a vérmintában, így a vér omega-3 szintje az O3I elemzés előtti időigényes és költséges mintafeldolgozási protokollok nélkül is mérhető, értékelhető. A kutatók azt is tervezik, hogy a jövőben egy vizeletalapú tesztet dolgoznak ki, amellyel teljesen kiküszöbölnék a vérvétel szükségességét.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Omega watch: Researchers develop new blood test for measuring levels of critical omega-3 fatty acids

Lipidomic Studies Reveal Specific Circulating Phosphatidylcholines as Surrogate Biomarkers of Omega-3 Index

Irodalmi hivatkozás:

Ritchie Ly et al, Lipidomic Studies Reveal Specific Circulating Phosphatidylcholines as Surrogate Biomarkers of Omega-3 Index, Journal of Lipid Research (2023). DOI: 10.1016/j.jlr.2023.100445