A halfogyasztás csökkenti a vesebetegség kockázatát
Egy új elemzés szerint az olajos tengeri halakból származó omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (n-3 PUFA) magasabb szintje mellett kevésbé alakul ki krónikus vesebetegség (CKD) és a vesefunkció is lassabban csökken.
A Fatty Acids and Outcomes Research Consortium (FORCE) részét képező 12 országban végzett 19 tanulmányban több mint 25.000 résztvevő adatait elemezték. Dr. Kwok Leung Ong (University of New South Wales, Sydney, Australia) és munkatársainak a BMJ-ben online közzétett tanulmánya szerint "a tenger gyümölcseinek és az olajos halak megfelelő fogyasztása segíthet megelőzni vagy késleltetni a krónikus vesebetegség kialakulását". A medián 11 éves követés során azt tapasztalták, hogy akiknek a tengeri eredetű halak, rákok stb. fogyasztásából származó n-PUFA-k– eikozapentaénsav (EPA), dokozapentaénsav (DPA) és dokozahexaénsav (DHA) – a vizsgalat során mért értékek felső ötödébe esik, azoknál 13%-kal alacsonyabb volt a krónikus vesebetegség kockázata, mint a legalsó ötödikbe esőknek. A jelenlegi táplálkozási irányelvek általában heti két adag olajos hal (hering, lazac, szardella, laposhal, szardínia, tőkehal, szivárványos pisztráng, tonhal és makréla) fogyasztását javasolják a lakosság számára, amelyek jó forrásai a hosszú láncú omega- 3 zsírsav (DHA, EPA és DPA).
A növényi eredetű n-3 PUFA-k (alfa-linolénsav [ALA]) magasabb szintje azonban nem befolyásolja a vesefunkciókat, viszont az olyan növényi táplálékok, mint a lenmag, a dió és a növényi olajok jó forrásai az α-linolénsavnak.
Összevont adatok 12 ország 19 kohorszából
A kutatók 19 prospektív kohorsz-tanulmány adatait gyűjtötték össze Európában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kínában, Japánban és Tajvanon, hogy felmérjék az n-3 PUFA biomarkerek és a CKD közötti összefüggést. A 19 vizsgálatba olyan embereket vontak be, akiknél fennálltak a krónikus vesebetegség kockázati tényezői (például magas vérnyomás).
A nagyobb minta lehetővé tette egyes n-3 PUFA-k közötti különbség tételt, a biomarkerek elemzése pedig azt, hogy elkerüljék a betegek által megadott étrendi bevitelből eredő mérési hibákat. 25.570 olyan résztvevő volt, akik esetében nem volt prevalens CKD (azaz a kiindulási becsült glomeruláris filtrációs ráta [eGFR] ≥ 60 ml/perc/1,73 m2). A résztvevők átlagéletkora 49-77 év, átlagos testtömeg-indexük (BMI) 23,2-28,3 kg/m2, átlagos kiindulási eGFR értékük 76,1-99,8 ml/perc/1,73 m2 volt. Tizenhat kohorszban szerepeltek férfiak és nők, és a legtöbb vizsgált személy fehér volt.
A vizsgálatokban az eritrociták vagy a plazmafoszfolipidek zsírsavszintjét (n=11), a teljes plazma vagy szérum zsírsavszintjét (n=7) és a koleszterin-észterek szintjét (n=3) mérték. Az EPA és DHA szintje valószínűleg leginkább a tengeri eredetű ételek fogyasztásának, nem pedig az n-3 PUFA-étrendkiegészítők fogyasztásáét, különösen igaz ez a 2000-es évek eleje előtti vizsgálatokra, amikor a lakosság viszonylag kis része szedett halolaj tartalmú étrendkiegészítőket, írják a kutatók.
A medián 11 éves követés során 4944 résztvevőnél (19,3%) alakult ki krónikus vesebetegség. A tengeri eredetű ételekből származó n-3 PUFA-k magasabb szintje - számos zavaró tényezőhöz igazítás után- 8%-kal alacsonyabb CKD-kockázattal járt (relatív kockázat [RR] interkvintilis tartományonként, 0,92; P=0,009. A tengeri táplálékokból származó n-3 PUFA-k magasabb szintje az eGFR lassabb éves csökkenésével is összefüggésbe hozható. Például az eGFR éves csökkenése 0,07 ml/perc/1,73 m2 -rel volt alacsonyabb azoknál az embereknél, akik össz n-3 PUFA szintje a legmagasabb és a legalacsonyabb kvintilisben volt. Az összefüggés konzisztensnek tűnt a különböző alcsoportokban (életkor ≥ 60 vs < 60 év, eGFR 60-89 vs ≥ 90 ml/perc/1,73 m 2 ), és nem befolyásolta a kiindulási állapotkor meglévő magas vérnyomás, cukorbetegség vagy szívkoszorúér-betegség.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy elemzésük eredményei nem bizonyítanak ok-okozati összefüggést a tenger gyümölcsei n-3 PUFA-ja és a CKD kockázata között, viszont összhangban vannak a jelenlegi klinikai irányelvekkel, amelyek a tengeri eredetű ételek megfelelő bevitelét javasolják, különösen akkor, ha ezek helyettesítik a kevésbé egészséges ételeket. „További randomizált, ellenőrzött vizsgálatok indokoltak a tenger gyümölcseiből származó n-3 PUFA-k potenciális jótékony szerepének felmérésére a CKD megelőzésében és kezelésében" - összegezték.
Forrás:
Ong K.L, Marklund M., Huang L. et al: Association of omega 3 polyunsaturated fatty acids with incident chronic kidney disease: pooled analysis of 19 cohorts BMJ 2023;380 (18 January 2023):e072909 doi: https://doi.org/10.1136/bmj-2022-072909 (Published)