A tengeri hal fogyasztása okozta higanyártalom

A higany egy mindenütt jelen levő nehézfém, mely természettől fogva megtalálható a környezetünkben, az utóbbi évszázadban azonban az emberi tevékenységek következtében koncentrációja háromszorosára nőtt. A vízi ökoszisztémákban a higany szerves formáját (metil-higany, MeHg) veszi fel, amely biológiailag jobban hasznosul, és felhalmozódik a vízi táplálékláncban, így legmagasabb koncentrációban a tápláléklánc tetején mérhető. A 2013 októberében aláírt Minamata Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet védelme az emberi tevékenységből eredő higannyal és annak származékaival szemben, nemzetközi összefogás keretében. Habár az egyezmény nyomán csökkenni fog a higanykibocsátás, az eddig felhalmozódott higany (pl. a talajban, üledékben, jégben) továbbra is biológiailag aktív marad. Ennek következtében a régi, „örökölt” szennyezés hozzá fog járulni a környezet aktuális higanyszintjéhez, meghatározva ily módon az elkövetkezendő években az emberi expozíciót. A metil-higany emberekre gyakorolt neurotoxicitása bizonyított tény. Főként a nagy tengeri halak és emlősök fogyasztásával juthat az emberi szervezetbe.  A fejlődő magzat metil-higanyra mutatott sebezhetősége extrém magzati neurotoxicitáshoz vezethet, melyről elsőként 1956-ban a japán Minamatában számoltak be. Itt magas expozíciós szintet állapítottak meg. Ezt követően számos nagyléptékű epidemiológiai tanulmányban (Új-Zéland, Seychelle- és Faröer-szigetek) kimutatták, hogy a korai életszakaszban már az alacsony szintű MeHg expozíció is gátolhatja az idegi fejlődést, a későbbiekben hibás kognitív működést okozva (csökkent IQ, figyelemhiányos rendellenesség) okozva. A nőket a várandosság előtti és alatti életszakaszban, illetve a gyermekeket a lehető legnagyobb mértékben óvni kell a metil-higanynak történő kitettségtől.

Az európai DEMOCOPHES (DEMOnstration of a study to COordinate and Perform Human biomonitoring on an European Scale) projekt keretein belül az EU 17 országából 1799 anya – gyermek pár hajmintáit elemezték a higanyszinteket vizsgálva, a higanyvizsgálati protokoll szigorú betartása mellett. Ezzel egy időben táplálkozási kérdőíveket töltettek ki a hal- és tengeri termék fogyasztási szokásaikat illetően. Az anya-gyermek párok fogyasztási szokásainak hierarchikus klaszteranalízisét követően a résztvevőket két, megközelítőleg azonos méretű csoportba tudták osztani: egy magas (H), és egy alacsony (L) halfogyasztású csoportba. Minden bevont ország lakosai szerpelnek mindkét csoportban, de Belgium, Dánia, Spanyolország, Portugália és Svédország legalább kétszer annyi anya-gyermek páros volt a H csoportba sorolható, mint az L-ben. Viszont Svájc, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia esetében a helyzet éppen fordított volt. Erős korrelációt mértek (r=0,72) a haj higanykoncentrációját tekintve az egy családba tartozó anya és gyermek között, mely a hasonló expozíciós helyzetet jelzi. Az anya-gyermek párok halfogyasztáson alapuló klaszterezése néhány érdekes mintára is rávilágított.

Az egyik, hogy megegyező tengeri hal mennyiség elfogyasztása mellett további tengeri eredetű élelmiszerek (pl. tenger gyümölcsei, kagylóhús, rákfélék) fogyasztása szignifikánsan hozzájárul a haj higanytartalmának növekedéséhez. Az analízis kimutatta továbbá, hogy azon anyák 95%-a, akik hetente egyszer kizárólag halat esznek (tehát más tengeri terméket nem), 0,55 μg/g-os higanyszinttel rendelkeznek. Így ezen csoport 95%-ának a hajban mért higanyszintje megközelítőleg a fele az US-EPA ajánlásban szereplő 1 μg/g-os küszöbértéknek.

A folyami halak fogyasztása csupán kis mértékben befolyásolta a résztvevők higanyexpozícióját.

A DEMOCOPHES adatok szerint tehát szignifikáns különbségek vannak az EU-n belüli MeHg kitettségben, és ez nagyban korrelál a hal- és tengeri eredetű termékek fogyasztásával. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a szennyezés negatív hatásait kiegyenlíthetik a halakban és más tengeri termékekben található tápanyagok egészségre gyakorolt pozitív hatásai. Az eredmények áttekintésekor megállapítható, hogy az anya-gyermek párok hajában mért higany szintje több mint 50 tényező szerint módosult a legalacsonyabb (Magyarország, mértani közép (MK)=0,02 μg/g haj) és a legmagasabb (Portugália, MK=1,04 μg/g haj) között. A teljes DEMOCOPHES mintára vonatkozó MK= 0,14 μg/g haj, a gyermekek értékei alapján. Az anyák magasabb higanyszintet mutattak a gyermekeiknél, de azonos minta szerint.

Forrás: Environmental Research