Egy új elemzés szerint az olajos tengeri halakból származó omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (n-3 PUFA) magasabb szintje mellett kevésbé alakul ki krónikus vesebetegség (CKD) és a vesefunkció is lassabban csökken.

Egy nemrégiben publikált közlemény szerzői hangsúlyozzák, hogy nagy mennyiségű növényi eredetű alfa-linolénsav bevitelével jelentősen csökkenthetők az általános halálozási arányok.

Az ómega-3 zsírsavak közül az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) jelentős mennyiségben találhatók a halakban, tenger gyümölcseiben és táplálékkiegészítő termékekben. Kardioprotektív hatásuk hátterében az ismert kardiovaszkuláris kockázati tényezők – mint a vérzsírok, vérnyomás, szívfrekvencia és annak variabilitása, trombocitaaggregáció, endothel-funkció és a gyulladásos folyamatok – kedvező befolyásolása áll. A primer és szekunder kardiovaszkuláris védelemben kifejtett hatásaikról több vizs­gálat és metaanalízis eredményét ismerhettük meg az elmúlt években.

Még az FDA-ban is megoszlanak a vélemények arról, hogy az icosapenta-etil minden nagy kockázatú betegnek adható-e primer kardiovaszkuláris prevenció céljából.

Egy újabb meta-analízis szerint mérsékelt annak valószínűsége, hogy az étrend kiegészítők védenék a kardiovaszkuláris rendszert.

Egy új dán vizsgálat szerint a halolaj csökkenti az ischemiás stroke valószínűségét, az eikoza-pentaénsav (EPA)⁺ nagyobb mértékben, mint a dokozahexaén-sav (DHA), vagy a teljes halolaj.

Csökkenti az utódok az 1-es típusú diabéteszes megbetegedésének esélyét, ha az anyatejjel már az élet korai szakaszában elegendő ómega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak a csecsemő szervezetébe.

Nagy metaanalízis igazolja, hogy az ω-3-zsírsavak magasabb vérszintje mérsékelten csökkenti a halálos szívinfarktus kockázatát. Egy randomizált vizsgálat szerint az ω-3-zsírsavak alkalmazása infarktus után javítja a szív teljesítményét és csökkenti a szívizom-károsodást.

Gyakran hallunk, olvasunk az étrend-kiegészítők és az ún. funkcionális élelmiszerek elsődleges és másodlagos kardiovaszkuláris prevenciós hatásáról, ha másutt nem, az ilyen termékek hirdetéseiben. Az eddigi klinikai vizsgálatok azonban nem iga­zolták, hogy a különféle antioxidánsok, szterinek és más kiegészítők rendszeres fo­gyasztása védelmet nyújtana a „kemény kardiovaszkuláris kimeneteli események­kel”, pl. a szívizominfarktussal vagy a szélütéssel szemben. Egyes vizsgálatokban éppenséggel ártalmasnak bizonyult egyik-másik étrend-kiegészítő pótlása. Az ét­rend-kiegészítők használatának általános ajánlásához több hatásossági és biztonsá­gossági adatra lenne szükség.

A száraz szem könnyfilm instabilitást, könnyhiperozmolaritást, szemfelszíni irritációt és gyulladást okoz. A kezelés első vonalába a könnypótlás tartozik. Középsúlyos esetekben konzerválószer-mentes készítményeken, helyi gyulladáscsökkentőkön kívül könnypontelzáró műtét, terápiás kontaktlencse, párakamra használata jön szóba. Súlyos esetekben autológ szérum cseppentése, szisztémás gyulladásgátlás, sebészi beavatkozás válhat szükségessé.