A cikk bemutatja a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (HFrEF) standard terápiájára vonatkozó adatokat a krónikus vesebetegség különböző stádiumaiban levő betegek esetében, majd az újabb kezelési lehetőségeket veszi szemügyre. Csak a HFrEF kórjóslatának javítása cél­jából alkalmazott készítményekre koncentrál. A tünetek kontrollálására alkalmazott kiegészítő szereket – főleg a kacs- és a tiazidszerű vízhajtókat, valamint a digitalis-készítményeket – nem tárgyalja.

A krónikus szívelégtelenség gyakran előforduló, nagy morbiditású és mor­talitású betegség. Sok páciens a szívelégtelenség mellett veseelégtelen­ségben vagy diabetes mellitusban is szenved. A betegek életminősége szempontjából döntő fontosságú a standardizált, evidenciákon alapuló terápiák alkalmazása. A tanulmány a témakörben közreadott legújabb ismereteket taglalja.

Németországban a kórházi felvételek leggyakoribb oka a szívelégtelenség. A szívelégtelenségek kb. fele „megtartott pumpafunkcióval járó szívelég­telenség” – amit másképpen diasztolés szívelégtelenségnek nevezünk. Az érintettek gyakran számos társbetegségben szenvednek. Ez az összefoglaló nemcsak a legfontosabb kísérő betegségeket sorolja fel, hanem megadja azok előfordulását, valamint a betegséglefolyásra és az aktuális terápiás lehetőségekre kifejtett hatását is.

Az angiotenzinreceptort és a neprilizint egyidejűleg gátló LCZ696 eredménye­sebbnek bizonyult az önmagában adott ACE-inhibitornál a halálozás és a szív­elégtelenség miatt szükségessé váló kórházi felvétel megelőzésében. Az Euró­pai Kardiológus Kongresszuson Barcelonában is közzétett adatok meggyőző bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a kétfajta hatásmechanizmus krónikus szív­elégtelenségben többet ér a puszta RAAS-gátlásnál.

New England Journal of Medicine, 2014. szeptember

A szívelégtelenség gyógyszeres kezelésére alapvetően új lehetőséget jelent az Európai Kardiológus Kongresszuson ismertetett új készítmény, az LCZ696, amely az eddigi, optimális terápiához képest szignifikánsan kevesebb mortalitással és hospitalizációval társult. 

Az LCZ696 készítmény III. fázisú klinikai vizsgálatát leállítják, mert a szer szívelégtelenség kezelésében egyértelműen hatásosnak bizonyult. Rendkívül ritkán fordul elő Ilyen kedvező okból, emberen történő vizsgálat megszakítása.

A PARAMOUNT tanulmány tanúsága szerint a jó ejekciós frakció ellenére szívelégtelenségben szenvedő betegeknél az angiotenzinreceptor neprilizin inhibitor LCZ696 hatására az NT-proBNP szignifikánsan nagyobb mértékben csökkent, mint valsartan adására. A 36. hét végére a NYHA-besorolás ugyancsak statisztikailag jelentősen javult.