A noninvazív képalkotó vizsgálatok között egyre több szakmai irányelv hangsúlyozza a kardiovaszkuláris MRI potenciális szerepét. A vizsgálatok az „MR-biztos“ implantátumok terjedésével, illetve újabban bevezetett vizsgálati technikákkal már akár súlyos állapotú betegek esetében is biz­tonságosan elvégezhetők. A cikkben konkrét eseteken keresztül mutatunk rá a kardiális MRI diagnosztikai jelentőségére.

Az új kihívások új szabályokat eredményeznek, a legjobb hozzáférhető adatok alapján új protokollok születnek a betegek ellátására.

Az idős betegek szívinfarktusának ellátásával, sztatinkezelésével, malnutríciójának leküzdésével, transzkatéteres aortabillentyű-beültetésének (TAVI) javallatával és a TAVI utáni endocarditis megelőzésével kapcsolatos aktuális európai ajánlásokat tekinti át a cikk.

Egy randomizált vizsgálatban azt találták, hogy a korai (5 órán belüli) invazív beavatkozás nem javított a nem ST-elevációval járó akut koronária szindrómás betegek hosszú távú kilátásain. 

A European Society of Cardiology kamrai ritmuszavarokkal és a hirtelen szívhalál megelőzésével foglalkozó 2015-ös irányelveinek a 2006-os ajánlá­sokhoz képest számos új eleme van, a genetikai diagnosztikától a szubkután és a hordozható kardioverter defibrillátorokig.

Az elmúlt évtizedek egyik legrettegettebb betegsége és legfőbb haláloka ma is csak akkor gyógyítható, ha a beteg időben kórházba, katéteres labo­ratóriumba kerül!

A számos esetben nem tipikus tünetekkel jelentkező női szívinfarktus diagnosztizásásában segítséget jelentenek a nagy érzékenységű troponin meghatározások, melyek használatát nemrégiben a NICE is javasolta. 

A cikk az akut miokardiális infarktus szövődményeként fellépő kardiogén sokk kór­élettanát, előfordulását, kimenetelét és kezelési lehetőségeit tekinti át. Kieme­li a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok tanulságait, és sokoldalúan elemzi a kardiogén sokk szakmai ajánlások szerinti terápiáját a korai revaszkularizációtól a gyógyszeres kezelésen át a mechanikus keringéstámogatásig. Hangsúlyozza a szerző, hogy a korai revaszkularizáció arányának növelése érdekében további erő­feszítésekre van szükség.

Az a. carotis interna szűkülete az isémiás stroke egyik vezető oka. Ez a gyakori elváltozás gyógyszerekkel, endarterektómiával vagy sztent beültetésével kezelhető. Az utóbbi években mindhárom terápiás területen jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi, ezért a korábbi vizsgálatok eredményei nem alkalmazhatók a döntésekben kritikátlanul. 

Infarktus okozta kardiogén sokkban mindig gyors reperfúzióra kell törekedni. A perkután coronaria-intervenció (PCI) során acetil-szalicilsavat, clopidogrelt és glikoprotein IIb/IIIa receptor antagonistát kell adni. A 75 év feletti életkor nem zárja ki a PCI-t kardiogén sokkban, a döntést személyre szólóan, a beteg biológiai életkorának megfelelően kell meghozni. Vigyázat: a vérzéskockázat idősebb korban nő! Az intraaortikus ballonpumpa használatát kardiogén sokkban annak ellenére ajánlják, hogy ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő adat. Az eszközt célszerű minél korábban (a PCI előtt vagy alatt) használni. Más keringéstámogató eszközök alkalmazása még értékelés alatt áll. Kardiogén sokkban a dobutamin az elsőként választandó inotropikum és a noradrenalin az elsőként választandó vazopresszor. Ha a beteg nem reagál megfelelően a dobutaminra és noradrenalinra, levosimendannal további hemodinamikai javulás érhető el.