A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit.
A rák miatt végzett prosztatektomia után csak akkor kell posztoperatív sugárkezelést bevetni, ha a daganatos betegség kiújulásának biokémiai jele észlelhető.
Egy tumormarker akkor specifikus, ha lehetővé teszi, hogy a daganatos (pl. prosztatarákos, emlőrákos, májrákos) betegeket nagy biztonsággal elkülönítsük a daganatmentes páciensektől. A jelenleg rendelkezésre álló tumormarkerek nem elég specifikusak, mert a daganatos betegek és az egészségesek szérumbiomarker-koncentrációi nagymértékben átfedik egymást. Meghatározásuk bizonyos helyzetekben értékes információt szolgáltat, de az egészséges népesség rákszűrésére nem alkalmasak!
Időnként úgy tűnhet, hogy lassan belefulladunk a predikciós modellek tengerébe. Minden hónap újabb frissen publikált kockázati kalkulátorok és nomogramok tömegét hozza, ami még csak tovább bővíti a szakirodalomban már fellelhető bőséges kört – jelenleg csak a prosztatarákra több mint 100 predikciós modell létezik –, és prosperálnak az olyan honlapok, mint amilyen például a www.nomograms.org, www.nomogram.org vagy www.cancernomograms.org. Ily módon könnyű hozzáedződni a predikciós modellezéshez, és könnyen elfelejtkezhetünk arról, hogy ezek fontos elmozdulást képviselnek az orvostudomány mindennapi gyakorlatában.
A biopsziának a prosztatarákban betöltött szerepe jól illusztrálja a predikciós modellekben rejlő lehetőségeket. Éveken keresztül úgy tartottuk, hogy tipikusan akkor kell mérlegelni prosztatabiopszia lehetőségét, ha a prosztataspecifikus antigén (PSA) koncentrációja meghaladja a 4 ng/ml-t; a klinikai vizsgálat (rectalis digitális vizsgálat) eltérést jelez; vagy esetleg a szabad:teljes PSA aránya alacsony (például kevesebb mint 15%). Két közvetlen probléma is adódik e megközelítéssel kapcsolatban. Az első, hogy a klinikusnak sok különböző számadatot kell valamiképpen ötvöznie a fejében. Ha például a PSA-szint éppen meghaladja a küszöbértéket, de a szabad:teljes PSA aránya bőven a normális tartományon belül esik, akkor ez érv lehet a biopszia ellen. Ha viszont a PSA jóval belül van a normáltartományon, miközben a szabad:teljes PSA-arány kóros, akkor kevésbé egyértelmű, mi legyen a megfelelő következő lépés. Amennyiben a jövőben valamikor többféle genetikai marker is bekerül a klinikai gyakorlatba, könnyen elképzelhető, hogy a klinikusok feladata ugrásszerűen összetettebbé válik.
Korábban azt feltételezték, hogy génátrendeződések szinte kizárólag hematológiai és lágyrésztumorokban fordulnak elő, de az elmúlt években egyre több carcinomában mutattak ki génfúziókat. Eleinte csak a carcinomák igen ritka altípusaival, újabban azonban prosztata-carcinomával kapcsolatban is közöltek ilyen megfigyeléseket.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.