Már a légszennyezés kis mértékű emelkedése is összefüggést mutat a Lewy‑testes demencia (LBD), valamint a Parkinson‑kórhoz társuló demencia fokozott kockázatával.

Németországban jelenleg csaknem 1,6 millió ember szenved valamilyen demenciában, és a becslések szerint világszerte mintegy 50 millió fő. A demo­gráfiai változások eredményeként az elkövetkező 30 évben a demens betegek számának megkétszereződésével számolhatunk, az újonnan diagnoszti­zált esetek száma meg fogja haladni az elhalálozásokét. Mindez nemcsak az egészségügyet, hanem a társadalom egészét is nagy kihívás elé állítja.

A Parkinson-kór diagnózisát korai stádiumban nehéz felállítani, mivel számos más neurológiai betegség utánozza ezt a kórt. A kezelést akkor kell elkezdeni, amikor a beteg funkcionális hanyatlást tapasztal. Az alapterápia (carbidopa/levodopa) mellett hatásosak a dopaminagonisták és a monoamin-oxidáz B gátlók. Ha a kezelés motoros szövődményekkel jár, az említett szereken kívül katechol-O metiltranszferáz-gátlót is adhatunk. Az optimális gyógyszeres kezelés gyengülő hatása a mély agyi stimuláció javallatát képezheti. A foglalkoztatási, a fizio- és a beszédterápia lehetőségei sem elhanyagolhatók.

Az általános orvosi gyakorlatban is gyakran előforduló degeneratív eredetű Parkinson-szindrómák egyike a multiszisztémás atrófia (MSA). A társuló tünetek megkönnyíthetik a Parkinson-kórnál gyorsabb progressziójú, jelentőségéhez képest kevéssé ismert betegség felismerését, ha gondolunk annak lehetőségére.