Jelentősen fokozza a CAR-T terápia hatásosságát a SUMOilációt gátló, TAK-981 kódnevű kísérleti hatóanyag.

Az új eszköz a kismolekulás hatóanyagok potenciális célpontjait képes megjósolni nagy biztonsággal, elsősorban onkológiai célú felhasználásra.

A naponta egyszer, tabletta formában szedhető készítmény ígéretes eredményeket mutatott az ATTAIN-2 klinikai vizsgálatban.

Egy rizsszemnél is jóval kisebb az az implantátum, amely vezeték nélküli adattovábbítással képes egy éven keresztül mérni az agy adott területének elektromos aktivitását.

Egy új kutatás molekuláris szinten tárta fel a borsónyi méretű agyterület szerepét, amelyet már korábban is több pszichiátriai zavarral hoztak összefüggésbe.

A pirtobrutinibot (Jaypirca) szedő CLL betegeknél hasonló általános válaszadási arány,t tapasztaltak, mint az ibrutinibot szedő betegeknél.

Az OPA1 fehérjét gátló hatóanyagok alkalmazásával sikerült apoptózist indukálni venetoklaxra rezisztens rákos sejtekben.

Egy AI alapú modell képes megjósolni, hogy az immunrendszer T-sejtjei milyen affinitással kapcsolódnak majd bizonyos antigénekhez.

Felismeri a gyulladást, és a helyszínen azonnal megkezdi a hatóanyag adagolását egy újonnan kifejlesztett bioaktív anyag.

A tünetmentesen hordozott, akár családi előzmény nélkül is kialakuló autoszomális recesszív és X-hez kötött monogénes betegségek reproduk­tív genetikai hordozósági szűrése kulcsfontosságú a gyermekvállalás előtt álló párok tájékozott döntéseihez. Különösen a leggyakoribb betegségek (cisztás fibrózis, spinális izomatrófia – SMA, fragilis X, Duchenne- és Becker-izomdisztrófia és hemoglobinopátiák) esetében ajánlott a szűrés minden gyermekvállalást tervező pár számára. A cikk összegzi a nemzetközi irány­elveket, a technológiai lehetőségeket, a vizsgálatok korlátait és etikai kér­déseit, kiemelve a genetikai tanácsadás elengedhetetlen szerepét.