A kollagenózis a szisztémás autoimmun betegségek és a vasculitisek régeb­bi gyűjtőneve. A közlemény röviden összefoglalja a szisztémás autoimmun betegségekben szenvedő páciensek gondozása során a döntéshozatalt se­gítő klasszifikációs, aktivitási, remissziós kritériumokat, a szervi károsodás megítélésére szolgáló indexeket és a kezelési javaslatokat. Részletesebben tárgyalja az elmúlt évben a klasszifikációs kritériumokban, kezelési javas­latokban történt változásokat.

Az emberi genomot a mindennapokban számos DNS-károsító hatás éri. A károsító ágensek a DNS-t sokféleképpen tudják módosítani. A DNS-repair mechanizmusok feladata ezeknek a lézióknak a kijavítása és a humán ge­nom épségének megőrzése. Akár örökletes, akár környezeti tényezők okoz­ta meghibásodásuk számos betegséghez vezethet.

Az uszodában, strandokon, fürdőkben szerezhető bőrfertőzéseket fog­lalja össze a közlemény. Leggyakoribbak a bakteriális fertőzések, neveze­tesen a Pseudomonas aeruginosa okozta follikulitisz/dermatitisz, mely el­sősorban meleg vizű medencékben, szállodai wellness fürdőkben terjed.

A nyirokcsomó-nagyobbodás lehetséges okai között szerepelnek malignus folyamatok is a fertőzések, autoimmun betegségek, gyógyszerek és iatrogén tényezők mellett. Érdemes különbséget tenni lokalizált és generalizált el­térések között; előbbiek mögött sokszor a nyirokelvezetés helyi zavarát kell keresnünk, a generalizált limfadenopátia szisztémás betegséget jelez­het. A malignus folyamat kockázati tényezői a 40 év feletti kor, a férfi nem, a kaukázusi rasszhoz tartozás, az érintett nyirokcsomók szupraklavikuláris elhelyezkedése és a szisztémás tünetek. A szupraklavikuláris, popliteális és inguinális régióban a tapintható, az epitrochleáris régióban az 5 mm-nél nagyobb nyirokcsomókat tekintjük kórosnak.

A melanoma emelkedő incidenciája, agresszív metasztatizáló hajlama miatt a daganat megelőzése, korai felismerése elsődleges fontosságú. Tekintettel arra, hogy túlélését a stádium határozza meg, felmértük a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán az újonnan diagnosztizált melanomás betegek stádium szerinti megoszlását. Hiánypótló munkánk során a Nemzeti Rákregiszter adatállományához képest új, prognosztikai szempontból vizsgáltuk a tumorokat. Megállapítottuk, hogy a Semmelweis Egyetemen nemzetközi összehasonlításban is magas (43,8%) a legkorábbi, IA stádiumban diagnosztizált, jó prognózisú melanomák aránya. Hasonlóképpen kedvező a kifejezetten alacsony százalékban (0,4%) szereplő legrosszabb prognózisú, IV-es stádiumú daganatok előfordulása. A melanoma kockázatának felmérése céljából speciális munkahelyi körülmények között (paksi atomerőmű) szűrővizsgálatot végeztünk. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a hazai népességhez viszonyítva az erőmű dolgozóinál a melanoma incidenciája nem emelkedett. 556 dolgozó szűrése során egy in situ melanomát diagnosztizáltunk. Az adatok alapján a daganat kialakulásában nem a munkahelyi veszélyeztetettség, hanem a bőrt ért ultraibolya sugárzás játszhatott szerepet. Vizsgálatunk felhívja a figyelmet arra is, hogy epigenetikai tényezők melanomát indukáló hatásának vizsgálatakor elengedhetetlen az UV-sugárzás szerepének értékelése az álpozitív összefüggések kiszűrése céljából. A melanomát követő további tumorok kockázatának megítélésére felmértük a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika melanomával gondozott betegeinél kialakult második primer daganatokat. Eredményeink rámutattak, hogy melanomát követően egy második primer tumor kialakulásának a kockázata szignifikánsan, 11–15-szörösen emelkedett. A magasabb rizikó elsősorban a második primer melanoma és nem-melanoma bőrdaganatok megnövekedett előfordulásából adódott. A bőrdaganatokon kívül néhány belszervi tumor esetében is szignifikánsan magasabb kockázatot találtunk. Eredményeink arra utalnak, hogy melanomával gondozott betegeknél mind a bőr, mind a belszervi malignus tumorok szűrése a fokozott előfordulás miatt kiemelt figyelmet érdemel. A melanoma incidenciájának csökkenése, a korai stádiumban felismert tumorok arányának és a túlélés növekedésének érdekében fontos szerepet töltene be a 2000-es évek második felében indult hazai felvilágosító és szűrőprogramok folytatása és annak biztosítása, hogy a bőrdaganatokkal kapcsolatos információk minél szélesebb körhöz, a legfiatalabb nemzedéktől a legidősebbig eljussanak. Magyar Onkológia 60:78-83, 2016

Kulcsszavak: melanoma, stádium, szűrés, atomerőmű, második primer tumor

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

A reumatoid artritiszhez (RA) gyakran társul egy vagy több másik betegség – annál gyakrabban, minél idősebb a beteg és minél hosszabb ideje tart az RA. A kísérő be­tegségek befolyásolják az RA kimenetelét és behatárolják a terápiás lehetőségeket. Az RA aktivitásának visszaszorítása mellett a fennálló kísérő betegségek szűrése és szoros ellenőrzése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a további károsodást. A sikeres kezelés fontos feltétele a jó együttműködés a háziorvos, a reumatológus és a betegellátásba bevont egyéb specialisták között.

A szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegek életminőségén nemcsak a nemrégiben kifejlesztett új gyógyszer, a belimumab alkalmazásával tudunk sokat javítani, hanem a kikristályosodott betegellátási alapelvek és célkitűzések követke­zetes betartásával is. Ilyen módon a szervkárosodások kialakulása és a mortalitás is csökkenthető. Akárcsak a reumatoid artritisz kezelésében, a cél – bár ezt nem min­dig érjük el – a betegség aktivitásának megszüntetése úgy, hogy nem alkalmazunk tartósan napi 7,5 mg prednizolonekvivalensnél nagyobb adagban glükokortikoidot. A betegségaktivitás rendszeres, átfogó felmérése elengedhetetlen a gyulladás hul­lámzásainak és az újabb figyelmeztető jeleknek a felismeréséhez.

Nemrégiben hunyt el egy dallasi (Texas) kórházban egy Ebola vírussal fertőzött beteg, így az Egyesült Államok egészségügyi hatóságaiban joggal merült fel a kérdés: alkalmasak-e az USA egészségügyi intézményei az ilyen betegek fogadására és ellátására?

Brit kutatók új vizsgálómódszerével bármilyen korai stádiumú daganatos elváltozás jelenléte kimutatható a vérből, a fehérvérsejtek UV-A sugárzás hatására elszenvedett károsodása alapján.  A limfocita-genomszenzitivitási vizsgálat a rákelőző állapotok felismerésére is alkalmas.