B3-vitamin a bőrrák prevenciójában
Jelentős protektív hatással rendelkezik a nikotinamid a nem-melanoma típusú bőrrákok kialakulásával és kiújulásával szemben.
- Új gyógyszercélpont terápiarezisztens melanómában
- Bazálsejtes karcinóma
- Génmódosított baktériumok melanóma kezelésében
- A melanómás betegek egy részének alacsony a halálozási kockázata
- Mesterséges intelligencia bőrgyógyász támogatással
- Két magas rizikójú malignus bőrdaganattal diagnosztizált beteg útja a cemiplimabkezelésig
- Új elgondolású készítmény áttétes Merkel-sejtes bőrrákban
- A bőrdaganatok immunterápiás kezelési lehetőségei
A JAMA Dermatology folyóiratban szeptember 17-én jelent meg egy nemzetközi kutatócsoport cikke, amelyben arra a megállapításra jutottak, hogy a nikotinamid, vagyis a B3-vitamin egyik vízoldékony formája rendszeres alkalmazás esetén jelentős mértékben csökkentheti a nem-melanoma típusú bőrrákok kialakulásának kockázatát. A tanulmány több mint 33 ezer amerikai veterán egészségügyi adatain alapul, és különösen azoknál mutatott ki protektív hatást, akik már átestek egy korábbi bőrdaganatos megbetegedésen.
A nem-melanoma típusú bőrrákok – elsősorban a bazálsejtes és a laphámsejtes karcinómák – a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú elváltozások világszerte. Etiológiájukban meghatározó szerepet játszik a kumulatív UV-expozíció, a világos bőrtípus, valamint az életkor előrehaladása. A jelenlegi megelőzési protokollok az UV-sugárzás elkerülésére és a fizikai, illetve kémiai fényvédelem alkalmazására épülnek, azonban a betegség incidenciája továbbra is emelkedő tendenciát mutat, és a már diagnosztizált betegek gyakran szembesülnek a kiújulás ismétlődő kockázatával.
A nikotinamid mint kiegészítő terápiás lehetőség azért került a figyelem középpontjába, mert kedvező farmakológiai profilja mellett széles körben hozzáférhető és költséghatékony. A kutatók kimutatták, hogy ez a vegyület serkenti a bőr UV-károsodás utáni regenerációs folyamatait, mérsékli a gyulladásos válaszreakciókat, és támogatja az immunrendszer működését a malignus sejtek felismerésében és eliminálásában.
A vizsgálat során több mint 12 ezer olyan beteg adatait elemezték, akik legalább egy hónapon keresztül napi kétszer 500 mg nikotinamidot szedtek. Ezeket az adatokat hasonlították össze több mint 21 ezer kontroll személy adataival, akik nem részesültek ilyen kiegészítésben. Az eredmények szerint a nikotinamidot alkalmazó csoportban 14%-kal alacsonyabb volt az új bőrrákos esetek előfordulása. A leghatékonyabb védőhatás akkor jelentkezett, ha a kiegészítést közvetlenül az első diagnózis után kezdték el, ebben az esetben a további daganatok kialakulásának kockázata 54%-kal csökkent. Ez az előny jelentősen mérséklődött, ha a beavatkozás csak többszöri kiújulást követően indult, ami az időzítés klinikai jelentőségére utal. A hatás mindkét fő nem-melanoma típus esetében megfigyelhető volt, különösen a laphámsejtes karcinómánál, amely prognosztikailag kedvezőtlenebb és gyakrabban jár szövődményekkel.
Fontos azonban kiemelni, hogy a nikotinamid alkalmazása nem helyettesíti a primer prevenciós stratégiákat, mint amilyen az UV-expozíció csökkentése, a fényvédő készítmények használata, vagy a rendszeres bőrgyógyászati szűrések. A fizikai védelem – például kalap viselése vagy árnyékban tartózkodás – továbbra is elengedhetetlen elemei a megelőzésnek.
A nikotinamid kedvező tolerálhatósága, alacsony ára és egyszerű adagolása miatt különösen vonzó lehetőség azok számára, akik korábban már átestek valamilyen típusú bőrrákos megbetegedésen. A bőrgyógyászati gyakorlatban alternatívát kínálhat a kiújulás megelőzésére alkalmazott, gyakran költséges és mellékhatásokkal terhelt vényköteles készítményekkel szemben. Másodlagos prevenciós eszközként hatékony és könnyen integrálható. A beavatkozás időzítése kulcsfontosságúnak tűnik, és a legnagyobb előny akkor realizálható, ha a kiegészítést az első diagnózist követően azonnal elindítják. Ez a megközelítés új szemléletet hozhat a klinikai kommunikációba, ösztönözve az egészségügyi szolgáltatókat és a betegeket arra, hogy az első daganatos eseményt figyelmeztető jelként értelmezzék, és proaktív lépéseket tegyenek.
Megjegyzendő, hogy az eredmények egy retrospektív megfigyeléses vizsgálatból származnak, amelyben a kutatók elektronikus egészségügyi nyilvántartások alapján statisztikai összefüggéseket tártak fel. A mintában túlnyomó többségben fehér férfiak szerepeltek, így az eredmények általánosíthatósága más demográfiai csoportokra korlátozott lehet. Bár az ilyen típusú vizsgálatok nem alkalmasak ok-okozati viszonyok egyértelmű igazolására, az eredmények összhangban állnak korábbi, kisebb elemszámú kutatások következtetéseivel, amelyek szintén a nikotinamid prevenciós potenciáljára utaltak. Ez megerősíti azt a koncepciót, hogy egy egyszerű, nem farmakológiai beavatkozás is hozzájárulhat a világ leggyakoribb daganatos megbetegedésének visszaszorításához, ráadásul lényegesen alacsonyabb költségek és kockázatok mellett, mint az intenzívebb terápiás eljárások.
A kutatás ugyanakkor nem ad választ minden kérdésre. További vizsgálatok szükségesek annak feltárására, hogy a nikotinamid hosszú távon milyen hatékonysággal alkalmazható, illetve, hogy az előnyök mennyire érvényesülnek a vizsgáltnál heterogénebb populációkban. A jelenlegi eredmények elsősorban olyan egyénekre vonatkoznak, akiknek már volt bőrrákos megbetegedésük, így a szélesebb körű ajánlások várhatóan továbbra is ezen csoportokra korlátozódnak.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Vitamin B3 supplement may reduce your risk of skin cancer
Nicotinamide for Skin Cancer Chemoprevention
Irodalmi hivatkozás:
Kimberly F. Breglio et al, Nicotinamide for Skin Cancer Chemoprevention, JAMA Dermatology (2025). DOI: 10.1001/jamadermatol.2025.3238






