Bazálsejtes karcinóma

A bazálsejtes karcinóma egy rosszindu­latú daganattípus, mely azonban las­san növekszik, és annak ellenére, hogy a kör­nyezetét beszűri, távoli áttéteket hosszabb fennállás után sem vagy csak nagyon ritkán ad, amennyiben a tumor mérete nem éri el a 3 cm-t. Növekedésével együtt áttétképzé­si potenciálja is fokozódik: az 5 cm-nél na­gyobb elváltozások közül körülbelül minden negyedik, a 10 cm feletti elváltozások közül minden második járhat áttétképződéssel.

Egyelőre nem tisztázott pontosan, mi­lyen tényező indítja el a bazálsejtes karcinó­ma kialakulását a bőrben, de többnyire az UV sugárzásnak tartósan kitett bőrterületeken jelenik meg, tartós napfényhatás vagy gya­kori vagy túlzásba vitt szoláriumhasználat következményeként. Ennek megfelelően a bazálsejtes karcinóma leggyakoribb elő­fordulási helye az arc, fej, nyak vagy fül bőre.

A BETEGSÉG ELŐFORDULÁSA

A bőrrák e formája elsősorban a fehér bőrű népességet érinti. Világviszonylatban a leg­gyakoribb előfordulású a karcinómák kö­zött, és az érintettek száma szerte a világon sajnálatos módon emelkedik.

A nemi arány valamelyest a férfiak felé tolódik, a betegek között valamivel na­gyobb a férfiak, mint a nők aránya.

Az előfordulási gyakoriságot és az érintettek körét befolyásolhatja az is, hogy a bazálsejtes karcinóma pontosan melyik altípusáról van szó: például a felszínes for­ma fiatalabb korban jelentkezik, különösen a nők körében.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A legfontosabb hajlamosító tényező a napfényben és mesterséges barnító fényekben (szoláriumok) lévő UV sugár­zás, ám valószínűleg genetikai hajlam is szerepet játszhat abban, hogy adott UV-expozíció kapcsán az egyik személynél miért alakul ki bazálsejtes karcinóma, míg a másik személynél nem. A kockázat szem­pontjából kiemelkedő jelentőségű a bőrt gyermekkorban érő sugárhatás.

További rizikófaktorok:

• idős kor;

• világos bőr, különösen akkor, ha az leégésre hajlamos vagy ritkán/egyáltalán nem képes lebarnulni;

• gyengült immunvédekezés (immunszuppresszió) akár betegség, akár immun­gyengítő kezelés hatására (pl. autoimmun betegség terápiája);

• arzénhatás.

Ezen kívül felmerült egyéb életmód­beli tényezők szerepe, például a nagy zsírtartalmú étrendről is feltételezik, hogy bazálsejtes karcinóma előfordulására hajlamosíthat.

Gorlin-szindróma kivételével – mely­nek jellemzője a bőrön megjelenő többszö­rös bazálsejtes karcinómás gócok megje­lenésén túl egyéb jellegzetes elváltozások megléte – a bőrrák e típusa nem örökletes eredetű.

TÜNETEK

Az elváltozások az esetek 80%-ában a fej és a nyak, a fennmaradó esetekben több­nyire a törzs és az alsó végtagok bőrén jelennek meg, kezdetben kicsiny, áttet­sző vagy gyöngyszerű léziók formájában, melyek az idő múltán egyre nagyobbakká válnak, és tágult érhálózat (teleangiektázia) is kísérheti őket. A bazálsejtes karcinóma típusos megjelenési formája fekélyes elvál­tozás a bőrön, melynek szélei „kirágottak”, keményen beszűrt tapintatúak. A daganat általában lassan növekszik, de mélyre ter­jedve ott akár jelentős mértékű szöveti pusztítást is okozhat.

KIVIZSGÁLÁS

A diagnózis az elváltozás külső megjelenése alapján általában már megtekintéssel gya­nítható, majd azt teljes egészében el kell tá­volítani és azt szövettani vizsgálatra küldeni, ez utóbbi biztosíthatja a végső diagnózist.

Előfordulhat, hogy valamilyen ok mi­att a sebészeti kimetszés helyett másfajta kezelés alkalmazásáról születik döntés, de patológiai vizsgálat ez esetben is szükséges a diagnózis megerősítése és a terápiás terv felállítása céljából.

A kivizsgálás különféle képalkotó vizs­gálatokkal (ultrahang-, CT- és/vagy MR-vizsgálat stb.) is ki kell, hogy egészüljön, amennyiben felmerül a gyanú, hogy az elsődleges daganat már áttéteket adott.

KEZELÉS

A terápia pontos menetét kezelőorvosa fogja meghatározni, az onkoteam szak­embereivel folytatott konzultáció alapján. A kezelés alapjaiban egységes, az adott be­teg számára optimális terápiás tervet azon­ban egyéni körülmények befolyásolhatják (pl. a daganat nagysága és lokalizációja).

Sebészeti eltávolítás

Alapesetben az elsőként választandó ke­zelés a daganatos lézió teljes kellő széles­ségű kimetszése, ép bőrszegéllyel, hogy az elváltozás széli részein ne maradjanak vissza a bőrben daganatsejtek. A kisebb elváltozások eltávolítása végezhető helyi érzéstelenítésben, míg nagyobb elváltozá­sok esetén a kimetszés altatásban történik, és a későbbiekben helyreállító plasztikai műtét is szükségessé válhat.

Az esetek túlnyomó többségében tö­kéletesen eltávolítható a tumor, kivételt képeznek az elhanyagolt, előrehaladott esetek vagy azok az elváltozások, melyek lokalizációja ezt nem teszi lehetővé, pél­dául azért, mert a szem közvetlen szom­szédságában helyezkednek el.

Várakozás és nyomon követés

Amennyiben az elváltozás kicsiny méretű és nagyon lassan növekszik, előfordulhat, hogy orvosa egyelőre semmilyen kezelést nem javasol, hanem rendszeres időközön­ként kontrollvizsgálatokra hívja vissza önt.

Sugárterápia

A kezelés e formája akkor jön szóba, ha remélhető, hogy nagy energiájú célzott besugárzással teljes egészében sikerül el­pusztítani a daganatsejteket.

Helyi készítmények alkalmazása

Orvosa dönthet olyan hatóanyagok alkal­mazása mellett, melyek kemoterápiás ha­tásuknál fogva ölik el a tumorsejteket (pl. 5-fluoro-uracil) vagy az immunvédekezés erősítése révén segítik a szervezetet azok elpusztításában.

Akármelyik terápiás módszer mellett is dönt orvosa, elengedhetetlenek a kezelést követő kontrollvizsgálatok, melyek célja a kiújulásnak, illetve a kezelés esetleges korai vagy késő következményeinek, szö­vődményeinek a felismerése.

PROGNÓZIS

A bazálsejtes karcinómával diagnosztizált betegek kilátásai kiválóak, mivel – ahogyan a bevezetőből már kiderült – e daganattípus ritkán ad áttéteket, így akár teljes és végleges gyógyulás is elérhető. Rossz hír ugyanakkor, hogy kiújuló betegségben a teljes gyógyulás esélye csökkenhet, illetve az, hogy ha a bőr egy pontján már kialakult bazálsejtes karcinóma, akkor a test más részein további hasonló elváltozások megjelenése várható. A kedvezőtlen prognózis szempontjából to­vábbi kockázatnövelő tényező, ha a daganat a törzsön alakul ki vagy csoportosan, egymás közelében több elváltozás jelentkezik. A sta­tisztikák azt is mutatják, hogy a bazálsejtes karcinómával diagnosztizált betegek között a későbbiekben nagyobb arányban fordul­hatnak elő egyéb rosszindulatú betegségek.

MEGELŐZÉS

• A daganat korai felismerése szem­pontjából döntő fontosságú a bőr rendsze­res önvizsgálata. Ennek kiemelt jelentősé­ge van akkor, ha korábban már bazálsejtes karcinómát diagnosztizáltak önnél. Ha bár­milyen gyanús elváltozást észlel, azonnal kérje ki orvosa tanácsát.

• Évente menjen el bőrgyógyászati szűrésre.

• A szabadban – különösen tűző na­pon – tartózkodáshoz viseljen olyan ru­házatot, mely védi bőrét a napsugárzás káros hatásaitól. A ruházat kiválasztásakor fordítson különös gondot azon bőrfelszí­neinek védelmére, ahol különösen gyakori a bazálsejtes karcinóma megjelenése (pl. viseljen a nyakat is takaró toldalékkal ellá­tott kalapot vagy más fejfedőt).

• Védje bőrét nagy faktorszámú fény­védő készítményekkel. Körülbelül 2-3 órán­ként ismételje meg a napvédő krém vagy tej alkalmazását.

• Kerülje a tűző napot, a nyári meleg­ben délelőtt 11 óra és délután 4 óra között húzódjon naptól védett helyre.

• Soha ne használjon szoláriumot! Bár a „napbarnította” bőr gyors elérése és a nyári barnaság egész évben való megőr­zése vonzó célkitűzésnek tűnhet, nem éri meg azt a kockázatot, amit egy esetleges bőrrák kialakulása jelent – legyen szó akár bazálsejtes karcinómáról, akár a bőrrák egyéb típusairól (például melanómáról).

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.