A melanómás betegek egy részének alacsony a halálozási kockázata

Míg a közel 11 600 betegből álló kohorszban a melanomából eredő halálozási arány 7 év alatt 2,5% volt, a betegek 25%-ánál ez a kockázat 1% alatt maradt, míg kisebb csoportjukban meghaladta a 20%-ot. A szerzők az alacsony kockázatú csoport esetén javasolják az "alacsony malignus potenciállal rendelkező melanocita neoplazma" megjelölés használatát, részben az emberek prognózissal kapcsolatos aggodalmainak enyhítése, részben a túldiagnosztizálás elkerülése érdekében.

Annak ellenére, hogy a melanomát a leggyakoribb potenciálisan halálos bőrdaganatnak tekintik, a prognózis gyakran igen jó a legalacsonyabb kockázati kategória, a T1 daganat esetén. A szerzők prognosztikai modellezést alkalmaztak a melanómás betegek túlélésének előrejelzésére és a prognosztikai változók azonosítására, a jelenlegi American Joint Committee on Cancer (AJCC) stádiumbeosztási rendszerének alapját képező legjelentősebb jellemzők: a Breslow-féle vastagság és az elsődleges daganat fekélyesedése felhasználásával. A melanoma növekvő előfordulása részben a túldiagnózisnak tudható be, vagyis annak, hogy olyan elváltozásokat is melanomaként diagnosztizálnak, amelyek nem vezetnek tünetekhez vagy halálhoz. A szerzők azért azokat a jelenleg melanómaként diagnosztizált elváltozásokat is azonosították, amelyek valószínűleg nem adnak áttétet, de potenciálisan részei lehetnek a túldiagnózis jelenségének.

Alacsony és magas halálozási kockázatú részhalmazok

A tanulmányban Megan M. Eguchi (University of California, Los Angeles) és munkatársai az US Surveillance, Epidemiology és End Results (SEER) adatbázisából származó információkat elemezték, és 11.594 olyan beteget azonosítottak, akiknél 2010-ben és 2011-ben olyan 1. stádiumú melanomát diagnosztizáltak, amely ≤ 1,0 mm vastagságú volt, és nem terjedt át a nyirokcsomókra. Prognosztikai modelleket dolgoztak ki a melanómából eredő halálozás kockázata szempontjából alacsony kockázatú melanómás betegeknél, majd értékelték, hogy a modellek mennyire képes azonosítani a betegek azon nagyon alacsony kockázatú alcsoportját, akiknél a melanoma-specifikus túlélés meghaladja a T1-stádiumban lévők átlagos túlélését.

A betegek medián életkora 58 év volt, a medián Breslow vastagság 0,45 mm (interkvartilis tartomány [IQR], 0,30-0,65 mm), és 71%-uk betegsége IA stádiumú volt. Fekélyesedés az esetek 4%-ában fordult elő, ezek 27%-a mitogén, 45%-a Clark II-es szintű volt, és ezen a kohorszon belül 292 (2,5%) beteg halt meg melanomában 7 éven belül. A modellhez használt esetekben 7652 betegből 177 (2,3%) halt meg melanomában 7 éven belül, és a számok hasonlóak voltak a tesztként használt esetekben is (3942-ből 115; 2,9%).

Összességében a kutatók a betegek három olyan nagy alcsoportját azonosították, akik az AJCC hetedik kiadása szerinti osztályozásában I. stádiumú ("vékony") melanomában szenvedtek, és akiknél a halálozás kockázata 1%-nál kisebb volt. Ez jelentős javulás volt a teljes mintában mért halálozási arányhoz képest. A legegyszerűbb modellben (1A modell) azokat a betegeket, akik a Clark II. szintű invázió diagnózisakor 70 évesnél fiatalabbak voltak, nagyon alacsony kockázatúnak tekintették. Az 1B modellben ugyanazt a kezdeti besorolást használták, de tovább finomítva azokra a 43 éves vagy annál fiatalabb, illetve 44-69 éves betegekre korlátozták, akik Breslow vastagsága < 0,40 mm volt. A diagnózis után 10 évvel ez az alcsoport 1%-nál kisebb kockázatot mutatott a melanoma okozta halálozásra. A logisztikus regressziós modell (2. modell) hasonló volt, mivel a betegek körülbelül 25%-ánál azonosította a 0,5%-nál kisebb becsült halálozási kockázatot, figyelembe véve a beteg korát, nemét, mitogenitását, Clark-szintjét és fekélyesedését. A 2. modell a betegek egy olyan kis alcsoportját is azonosítani, tudta, akiket nem fenyegetett a betegség miatti halálozás kockázata. A logisztikus regressziós modell ugyanakkor a betegek egy nagyon kis alcsoportját (0,7% és 0,8%) is képes volt azonosítani, akiknél a halálozási kockázat meghaladta a 20%-ot, ami jelentősen magasabb volt, mint a T1b daganatos betegek átlagos kockázata.

További adatok szükségesek

Beth Goldstein (Modern Ritual Health, Chapel Hill, North Carolina) a tanulmányt kommentálva megjegyezte, hogy ha a jövőben meg lehet határozni, hogy mely elváltozások rendelkeznek agresszív biológiai potenciállal, akkor ideális esetben elkerülhetjük a szükségtelen eltávolításokat. Az ehhez szükséges melanoma in vivo szűrésére alkalmas genetikai tesztelésre költségei jelenleg lényegesen magasabbak, mint az elváltozások eltávolítása, amely egy korlátozott eltávolítás, amely ambuláns, helyi érzéstelenítésben történő gyors beavatkozás. A konfokális mikroszkópia is csökkentheti ezen beavatkozások számát, de nem elérhető széles körben, továbbá szintén megnöveli az egészségügyi rendszer költségeit, és nem tudja meghatározni in vivo melanocitikus lézió az agresszív természetét.

Bár a 31 genetikai expressziós profil teszttel lehetőség van a melanomák nagyobb valószínűséggel áttétet adó formáinak szűrésére, ez az eljárás még további finomításra szorul.

A tanulmányt a National Cancer Institute támogatta.

Forrás:

Megan M. Eguchi MPH, David E. Elder MB, ChB, FRCPA, Raymond L et al: Prognostic modeling of cutaneous melanoma stage I patients using cancer registry data identifies subsets with very-low melanoma mortality Cancer 07 November 2022 https://doi.org/10.1002/cncr.34490