Bipoláris zavar és mikrobiom
A bélben élő mikroorganizmusok közvetlenül befolyásolhatják azokat az agyi kapcsolódásokat, amelyek a bipoláris zavar során érintettek.
- A bipoláris zavar genetikai okainak feltérképezése
- A bipoláris zavar diagnosztikus megközelítésének változása a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. verziójában
- A bipoláris zavar gyorsabb diagnózisa
- Az antipszichotikumok mellékhatásai
- Kombinált terápia akut depresszióban
- Depresszió, öngyilkosság és antidepresszívumok – tények és tévhitek
- Borderline személyiségzavar: tények, tévhitek, terápiák
- Enyhíthetőek-e étrendi módosítással a bipoláris betegség tünetei?
- Bipoláris zavarok kivizsgálása és kezelése
- Gyógyszerjelölt pszichiátriai eredetű agitációra
- A genom szerepe a bipoláris betegség kialakulásában
- Kettős hatóanyagú készítmény szkizofréniára és bipoláris zavarra
A bipoláris zavar olyan pszichiátriai kórkép, amelyet szélsőséges hangulati ingadozások jellemeznek. A betegeknél váltakozva jelentkezhetnek fokozott energiaszinttel, eufóriával, ingerlékenységgel vagy impulzivitással járó mániás epizódok, illetve ezek ellentéteként a levertség, alacsony energiaszint és reménytelenség érzésével kísért depressziós időszakok. Noha ma már többféle gyógyszer áll rendelkezésre a hangulati stabilitás fenntartására, ezek alkalmazása gyakran mellékhatásokkal jár, és az adagolás rendszeres módosítást igényelhet. Az utóbbi évek kutatásai arra utalnak, hogy a bélrendszerben élő baktériumok és mikroorganizmusok együttese, vagyis a bélmikrobiom jelentős szerepet játszik a mentális egészség alakításában, és hozzájárulhat a bipoláris zavar egyes tüneteinek kialakulásához is.
A mostani vizsgálat során egy kínai kutatócsoport bipoláris zavart utánzó egérmodellt hozott létre székletmikrobiom-transzplantáció segítségével, majd a mediális prefrontális kéreg (mPFC) szinaptikus plaszticitásában és kapcsolódásaiban bekövetkező változásokat elemezte. A kutatók olyan bélbaktériumokat gyűjtöttek össze, amelyek bipoláris zavarban szenvedő betegekből származtak, majd ezeket egészséges egerek bélrendszerébe ültették át. A transzplantációt követően az állatok depresszióra emlékeztető viselkedést mutattak. A vizsgálatok kimutatták, hogy az mPFC idegsejtjeiben csökkent a dendritek sűrűsége, ami a szinaptikus plaszticitás zavarára utal. Emellett a ventrális tegmentális terület (VTA) és az mPFC glutamáterg neuronjai közötti kapcsolatok száma is csökkent, és a dopaminválasz gyengült. A dopamin-jelátvitel kulcsfontosságú a motiváció és az érzelmi szabályozás fenntartásában, így ennek zavara jelentős hatással lehet a hangulati folyamatokra.
A kutatás eredményei megerősítik, hogy a bélmikrobiom képes befolyásolni az agyi hálózatok működését, és ezáltal hatással lehet a motivációra, az érzelmi szabályozásra és a hangulati állapotokra. A szerzők szerint a bipoláris zavarban szenvedő betegek bélmikrobiomja olyan változásokat idézhet elő a VTA–mPFC hálózatban, amelyek kóros szinaptikus kapcsolódáshoz és dopamin-jelátvitelhez vezetnek, és ez magyarázatot adhat a betegség egyes tüneteire.
A további klinikai következtetések levonásához még szükség van a most közölt kutatási eredmények humán vizsgálatokkal történő megerősítésére, hosszabb távon azonban ezek a felismerések hozzájárulhatnak olyan új terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek a bélmikrobiom célzott módosításával segíthetik a bipoláris zavar kezelését.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Gut bacteria may play role in bipolar depression by directly influencing brain connectivity
Irodalmi hivatkozás:
Anying Tang et al, Gut microbiota modulates synaptic plasticity, connectivity, and dopamine transmission in the VTA-mPFC pathway in bipolar depression, Molecular Psychiatry (2025). DOI: 10.1038/s41380-025-03398-y.
