Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2020 január 27-30-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

Az antibiotikum-rezisztens Pseudomonas aeruginosa legyőzését ígéri az a meghökkentő felfedezés, hogy e baktériumokat fágfertőzések teszik immunrezisztenssé.

Két éve tudjuk, hogy a vírusok képesek egymással kommunikálni, most a Princeton University kutatói azt fedezték fel, hogy egyes fágok hallgatózni is képesek: a baktériumok egymás közti kommunikációját érzékelve döntik el, megölik-e őket.

Az új generációs probiotikumoktól azt várják, hogy nem csak a bélrendszer egészségét biztosítják, hanem képesek az antibiotikum-rezisztens baktériumok kiszorítására is. 

Az USA járványügyi hivatalának (CDC) becslése szerint évente hat ameri­kaiból egy kap ételmérgezést. A betegség leggyakoribb okai vírusok (pl. norovírus), baktériumok (pl. Salmonella, Escherichia coli, Campylobacter, Listeria) és paraziták (pl. Toxoplasma gondii, Giardia). A végleges diagnózis csak széklettenyésztéssel vagy más, bonyolultabb laboratóriumi vizsgálat­tal állapítható meg. Ételmérgezés gyanújakor az empirikus kezelést már e vizsgálatok eredményének megismerése előtt el kell kezdeni. Az empirikus terápia lényege a tünetek kezelése, a klinikailag dehidrált betegek rehidrálása és antibiotikum adása. Az ételmérgezéseket jelenteni kell a helyi és állami egészségügyi szerveknek.

A kolera baktérium fő terjesztője a kolerás széklettel, hányadékkal szennyezett víz, vagy ilyen vízben mosott nyers zöldségek és gyümölcsök, a belőle készített jégkocka, vagy a fertőzött folyóvizek torkolatából származó, nyersen fogyasztott hal és kagylófélék.

A heveny hasmenés hátterében legtöbbször vírusos gasztroenteritisz áll. A gyakran utazók, az egyidejűleg más betegségben vagy ételfertőzésben szen­vedők esetében nagyobb a bakteriális fertőzés valószínűsége. Diagnosztikai vizsgálatokat nagyfokú folyadékvesztés, súlyos általános állapot, elhúzódó láz, véres széklet, immunszuppresszió vagy nozokomiális fertőzés gyanúja indokol. A folyadékveszteség pótlására orális rehidráló kezelést kell indítani a táplálás korai megkezdésével. Véres hasmenés esetén a motilitást csökkentő szerek adá­sa kerülendő. Probiotikumokkal rövidíthető a betegség időtartama. Az antibio­tikumok pl. sigellózis, kampilobakteriózis vagy Clostridium difficile fertőzés ese­tén hatásosak.

A Kansas Egyetem kutatói egy protein szerepét fedezték fel olyan baktériumokban, melyek például a tífuszt, meningitist vagy a dizentériát okozzák. A mostani eredmények új, a mostaninál jobb antibiotikumokhoz vezethetik el a gyógyszerfejlesztőket.

A hasmenéses megbetegedések a gyermekkori morbiditás és mortalitás vezető okának számítanak világszerte. A halál oka sok esetben a folyadék- és elektrolitveszteség következtében fellépő dehidráció. 

A „globális felmelegedés” jelentős egészségkárosodással fenyeget minden embert, minden országot. Fel kell készülnünk az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésére, a fertőzések terjedésére, a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés okozta népjóléti vészhelyzetekre. A levegő minőségének romlása növelheti a morbiditást és a mortalitást. Mindez először és elsősorban a sérülékeny populációkat – gyerekeket, idősebbeket, szegényeket – fogja sújtani. A családorvosoknak szerepet kell vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésében. Felvilágosítással és példamutatással ösztönözzék betegeiket arra, hogy kevesebb vörös húst fogyasszanak és lehetőleg gyalog vagy biciklin közlekedjenek. A rendelők és kórházak energiahatékonyságát javíthatja az újrahasznosítás, a nem használt berendezések és a világítás lekapcsolása.