A nyelőcső refluxbetegség (GERD) az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai kórkép. Az alábbiakban a legújabb nemzetközi szakmai irányelvek alapján áttekintjük a GERD diagnózisával és kezelésével kapcsolatos legfontosabb gyakorlati szempontokat, amelyek jól hasznosíthatók az alapellátásban tevékenykedő háziorvosok számára.

Az achalasia („gyomorszájgörcs”) a nyelőcső funkcionális megbetegedése, ilyenkor a nyelőcső alsó záróizma nem képes ernyedni, a lenyelt falat vagy korty nem jut be a gyomorba, a nyelőcső alsó szakaszán megreked és idővel tágulatot okoz. Ritka betegségről van szó, mely körülbelül minden 80–100 ezer ember közül 1-et érint, és többnyire felnőttkorban (25 és 60 éves kor között) jelentkezik.

A nyelőcső motilitászavarai mellkasi fájdalommal, gyomorégéssel vagy nyelészavarral járhatnak. A diagnózis nyelőcső-manometriával állítható fel. Az achalasia kórismézése objektív kritériumokon alapul, kezelésére hatásos módszerek állnak rendelkezésre. 

Egy 52 éves férfi azért kereste fel or­vosát, mert az utóbbi 2 évben egyre súlyosbodó mértékben nehézséget okoz számára a szilárd ételek és az italok lenye­lése. 

Különösen sok buktatók rejt a dysphagia, a gastroparesis és a székürítési rendellenességek kezelése.

A 72 éves férfi beteg 3 hete fennálló légszomj és hányás miatt fordult orvoshoz. A hányás minden előjel nélkül jelentkezett, a hányadék emésztetlen ételmaradékokat tartalmazott. Aznap reggel a beteg arra ébredt, hogy ételmaradékot érez az orrában és folyamatosan köhög. Beszámolója szerint már egy ideje egyre több nehézséget okozott neki a szilárd és folyékony táplálék lenyelése. Időnként légszomjat érzett, székrekedése volt, és az elmúlt 2 évben 22 kg-ot fogyott.

A 70 éves férfi beteg egy hete folyamatosan rosszabbodó kétoldali, fájdalmas lábduzzadás miatt kereste fel a rendelést, lábfájása azonban csak a jéghegy csúcsa volt. A kórelőzményben jelentős műtéti vagy egyéb esemény nem szerepelt. A beteg napi egy tabletta acetil-szalicilsavat szedett, nem dohányzott, nem fogyasztott alkoholt, és nem utazott a közelmúltban. Mellkasi fájdalomra, általános vagy testhelyzettel összefüggő nehézlégzésre nem panaszkodott, viszont elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban nehezen tudta lenyelni a táplálékot.

A járóbeteg-ellátásban és a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb akut panasz. A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is. 

A járóbeteg-ellátásban és a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb akut panasz. A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is lehet. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása. A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől a motilitási zavarokon át a pulmonális, vertebrális és funkcionális fájdalmakig terjed. Cikkünk fő célja a nem kardiális mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikájának áttekintése.

Kulcsszavak: achalasia, aortadisszekció, bronchuskarcinóma, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, herpes zoster, interkosztális neuralgia, légmell, Mallory–Weiss-szindróma, neuro-muszkuloszkeletális mellkasi fájdalom, nyelőcső motilitási zavarai, pleuritis sicca, refluxbetegség, tüdőembólia

A diabetes mellitus gyomor-bél rendszeri szövődményei részben a cukorbetegek 30–60%-át sújtó vegetatív neuropathiával, részben a cukorbetegség okozta komplex anyagcsere-rendellenességgel függenek össze.