A gasztro-özofageális daganatok még mindig vezető helyet foglalnak el a daganatos halálozásban. Az immunterápiák bevezetésével a kezelési stratégia változott. A gasztro-özofa­geális junkció (GEJ), illetve a gyomor adenokarcinómája pe­rioperatív kezelésére az idei ASCO-kongresszuson bemutatott MATTERHORN klinikai vizsgálat eredményei hoznak a jövőben kezelési stratégiaváltást. Nyelőcsőtumorok esetében adjuváns nivolumabot alkalmazunk. Áttétes betegségben szövettani altípustól függően a kezelési döntéshez molekuláris vizs­gálatok elvégzése szükséges, mint a PD-L1 CPS és TPS, HER2, MSI-H. Metasztatikus stádiumban a nivolumab és pembrolizumab kombinációk fluoropirimidin- és platinaalapú kemoterápiával javították a túlélést. HER2-pozitív betegek körében a pembrolizumab hozzáadása – PD-L1 CPS ≥1 esetén – a trasztuzumabhoz és kemoterápiához új standarddá vált. Külön említést kell tennünk az MSI-H daganatokról, ahol az immunterápia hatékonysága kiváló, adjuváns kemoterápia pedig nem javasolt a jelenlegi ajánlások alapján. Magy Onkol 69:451-459, 2025

Cél: Az urológiai daganatok (uroteliális karcinóma – UC, vesesejtes karcinóma – RCC, prosztatarák – PCa, csírasejtes heredaganatok – TGCT) immunterápiás (IO) fejlődésének át­tekintése, fókuszálva a legújabb vizsgálatokra, kombinációs stratégiákra és a 2025-ös irányelvek üzeneteire.

Módszerek: A 2024–2025-ben publikált randomizált, fázis II–III-as vizsgálatok, nemzetközi irányelvek és biomarker-ve­zérelt megközelítések áttekintése.

Eredmények: UC-ben az enfortumab vedotin+pembrolizumab kombináció áttörést hozott, új elsővonalbeli standarddá vált, míg a fenntartó és adjuváns immunterápiák is megerősödtek. RCC-ben IO–TKI és IO–IO kombinációk hosszú távú túlélési előnyt mutatnak, az IO utáni IO stratégia azonban kérdésesnek bizonyult. PCa-ban az immunterápia hatékonysága főként bi­omarker-vezérelt alcsoportokra (MSI-H/dMMR) korlátozódik, míg TGCT-ben a ciszplatinalapú kezelés maradt standard, az IO-k szerepe további vizsgálatokban kerül értékelésre.

Következtetések: Az immunterápia 2025-re az UC és RCC terápiás bázisává vált, metasztatikus és kuratív kezelések­ben is. PCa és TGCT esetén az immunterápiás lehetőségek kísérleti fázisban maradtak, de a kutatás intenzíven zajlik új kombinációkkal és biomarker-vezérelt stratégiákkal.

Magy Onkol 69:461-470, 2025

Egy nagy elemszámú vizsgálat szerint az emlőrákból kigyógyult nőknél sokkal kisebb a második daganatos betegség kockázata, mint azt korábban gondolták.

A korai emlőrák kemoterápiája mellett gyakran fordul elő késői hányinger és hányás, mely az életminőség rontása mellett a kezelés alkalmazhatóságát is veszélyeztetheti. Hátterében felmerül a gyomornyálkahártya károsodása és a diszpepszia szerepe, így a pantoprazol segíthet a tünetek enyhítésében. A PantoCIN vizsgálat eredményei alapján a pantoprazol csökkenti a késői hányinger gyakoriságát és súlyosságát, emellett könnyen elérhető, kedvező árú és biztonságos kezelés, így profilaxisként alkalmazása megfontolandó az emetogén kemoterápia mellett.

A fej-nyaki régió nyálkahártya-borítással bíró felszíneinek rosszindulatú daganatos elváltozásai között legmagasabb arányban a laphámkarcinóma fordul elő. A diagnózis legtöbbször a primer tumorból vett szövetrészletből, egyes esetekben pedig az érintett nyirokrégióban elhelyezkedő patológiás nyirokcsomóból származó mintából történik. Műtéti beavatkozás esetén az adjuváns kezelés szükségességét, illetve annak típusát jelentős mértékben a kórszövettani leletben foglalt paraméterek határozzák meg. Cikkünkben a szájüregi, valamint a garat kiindulású laphámkarcinómák kórszövettani leletének nemzetközi irányelveknek megfelelő tartalmi igényét, a morfológiai paramétereket, prognosztikus és prediktív faktorokat foglaljuk    össze.

Magy Onkol 69:97- 103, 2025

A fej-nyaki régióból kiinduló laphámsejtes karcinóma (HNSCC) világszerte jelentős morbiditással és mortalitással jár. Az elmúlt évtizedben az immun- és biológiai terápiák térnyerése alapjaiban változtatta meg a recidív/áttétes (R/M) HNSCC szisztémás terápiáját. A KEYNOTE-048 vizsgálat eredményei alapján a PD-1-gátló pembrolizumab monoterápiában vagy kemoterápiával kombinálva új elsővonalbeli standarddá vált PD-L1-pozitív esetekben. A CheckMate 141 és KEYNOTE-040 vizsgálatok megerősítették a PD-1-gátlók szerepét másodvonalban is. A legújabb adatok (pl. KEYNOTE-689, NIVOPOSTOP) a perioperatív és adjuváns immunterápia sikeres integrációját bizonyítják reszekábilis HNSCC-ben. Ugyanakkor számos negatív vizsgálat rámutatott az immunterápia korlátaira lokálisan előrehaladott esetekben. Az optimális terápiás szekvencia meghatározása továbbra is klinikai kihívást jelent.

Magy Onkol 69:149-158, 2025

Már jóval a képalkotó vizsgálatok eredményei előtt jelezheti a vastagbélrák műtét utáni recidíváját a keringő tumor (ct)DNS teszt.

A tüdőrák diagnosztikájának alapját a biopszia jelenti, a mintavétel azon­ban általában egy helyről történik, ezáltal nem veszi figyelembe a daganat térbeli heterogenitását. Ennek kiküszöbölésére és a biomarkerek ponto­sabb megítélésére több stratégia is létezik, ide tartozik az ORACLE klonális expressziós biomarker. Az ORACLE tüdő-adenokarcinóma esetén akár egyetlen biopsziás mintából is megbízhatóbb eredményt ad, mint más, ha­sonló tesztek, emellett összefügg a teljes túléléssel, illetve átfogó képet mu­tathat a daganat viselkedéséről, agresszivitásáról és kemoszenzitivitásáról.

A prosztatacarcinoma kezelésében az androgéndeprivációs terápia (ADT) két sarkalatos kérdése a tesztoszteronszint megbízható, kasztrációsszint alá csökkentése és a kezelést követő visszaállása. A mostani, post hoc elemzésben a sugárterápiával kombinált relugolixterápia mindkét szem­pontból sokkal jobban teljesített a rövid távú (24 hetes) alkalmazás során a degarelixszel, hosszabb távú (48 hetes) terápia esetében pedig a leuprolid-acetáttal összevetve, így optimális ADT-lehetőséget biztosít prosztatarákos betegek számára.

Az emlőrák az egyik leggyakoribb daganattípus, nagyjából minden 9. nőt érint ez a betegség. Az emlőrák lehetséges kezelési lehetőségei közé tar­tozik a műtét, a kemoterápia, a sugárkezelés és a hormonkezelés, illetve ezek különböző kombinációja. Arról, hogy egy adott beteg mely kezelésben részesül, szakértőkből álló orvoscsoport (ún. onkoteam) dönt.