Egy új kutatás szerint az agy kronológiai életkora és az agyi képalkotás alapján becsült életkora közötti különbség jelentősen befolyásolja a kognitív hanyatlás kockázati tényezőit.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Neurodegeneratív kórképekben a tau fehérje kóros formája közvetlenül károsítja az agyi ereket és a  vér-agy gát áteresztőképességének növekedéséhez vezet.

A mitokondriális betegség jelenlegi, magaslati levegővel történő kezelését képes utánozni egy új hatóanyag.

Az elhízott és szív- és érrendszeri betegségben szenvedők nagymértékű súlygyarapodása és súlycsökkenése növeli a halálozás kockázatát.

A társadalmi elszigeteltség és a magány káros egészségügyi következményei régóta ismertek, de ezen összefüggések biológiai háttere azonban továbbra is tisztázatlan.

Egy új kutatás összefüggésbe hozza az alváshiányt az agy öregedésével a magas vérnyomásban szenvedőknél.

Igazolt kapcsolatot találtak három gyakori szív- és érrendszeri betegség és a kognitív károsodás fokozott kockázata között.

Az endotél nitrogén-monoxid termelődésének fokozásával javította az agyi erek működését az új, mellékhatások nélküli terápia.

Egy mesterséges intelligencián alapuló modell csaknem 80%-kal jósolja meg a demencia kialakulásának valószínűségét.