A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.

A komplikált hasűri fertőzések (peritonitis, tályog) korai felismerése kulcs­fontosságú az alapellátásban és a sürgősségi osztályokon. A sikeres kezelés az adekvát szupportív és empirikus antimikrobás terápián, valamint a sür­gős sebészeti beavatkozáson múlik.

Különösen a nők körében emelkedik meg poszt-COVID szindrómában a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata.

Az arany standardnak számító DXA módszer és a BMI jelentős eltéréseket mutatott egy olasz vizsgálat eredményei szerint.

Az egyszerű vérteszt komponenseit használó új index gyorsan segít eldönteni, hogy alkoholfogyasztás okozza-e a zsírmájbetegséget.

A SmokefreeTXT az édesanyák körében 3,9%-kal javította a leszokási arányt a kontrollhoz képest.

A derékfájás a leggyakoribb mozgásszervi panasz, így nem meglepő, hogy az alapellátásban igen gyakran ad feladatot a háziorvosoknak. Ez a feladat nemcsak a diagnosztikára és a terápiára, gondozásra terjed ki, hanem be­letartozik a primer, majd a szekunder prevenció is.

Az alapellátásnak kulcsszerepe van a prediabétesz és a 2-es típusú diabétesz felismerésében, gondozásában, a szövődmények megelőzésében, valamint a betegedukációban. Az alábbi tanulmány célja, hogy áttekintse a magyar­országi diabetológiai gondozás jelenlegi helyzetét – különös tekintettel az alapellátásra –, azonosítsa a főbb kihívásokat, és javaslatokat fogalmazzon meg a rendszer fejlesztésére.

A krónikus betegségek gyakori előfordulása jelentős terhet ró az ellátó­rendszerre. Az alapellátásban a krónikus gondozási modell alkalmazása jelenti a megoldást, amely ötvözi az egyes krónikus betegségek eviden­ciákon alapuló ellátását, középpontba helyezve a beteget. Ennek nyomán a hazai alapellátásban elindult krónikus betegségmenedzsment programot mutatják be cikkükben a szerzők.

 Egyre kevesebb orvossal, lényegében változatlan betegforgalommal, 2025-ben is működött a magyar alapellátás. A legfontosabb, régóta ismert, krónikus rendszerproblémákat az illetékesek nem próbálták megoldani.