A depresszió különböző altípusait valószínűleg eltérő biomarkerek képesek jelezni- legalább is 2-es típusú cukorbetegségben élő nőknél.

A Spanyolországban 2021–2022 során, valós körülmények között végzett EMAYIC obszervációs vizsgálatban csaknem 500, szívelégtelenségben (HF) és pitvarfibrillációban (AF) szenvedő beteg vett részt, akik napi 60 mg edoxabanterápiában részesültek. A megfigyelt vérzési arány tekinte­tében a bal kamrai ejekciós frakció (LVEF) három kategóriája (megtartott, csökkent, súlyosan csökkent) között nem volt különbség, és a vizsgálat mindhárom csoportban alacsony, összehasonlítható mértékű incidenciát igazolt súlyos vagy klinikailag releváns, de nem súlyos (clinically relevant non-major – CRNM) vérzés tekintetében. A stroke előfordulási aránya is alacsony (1,5%) volt, súlyos mellékhatásokat pedig nem tapasztaltak az edoxabankezelés során.

Cél: A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy mely klinikopatológiai és molekuláris tényezők befolyásolják az immunellenőrzőpont-gátló kezelések hatékonyságát uro­teliális karcinómában (UC).

Módszerek: Több mint 200, pembrolizumabbal vagy atezoli­zumabbal kezelt, lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus UC-s beteg klinikai adatait elemeztük. Száz daganatszöveten NanoString-alapú génexpressziós vizsgálatot végeztünk, valamint meghatároztuk a szérum szolubilis PD-L1-szint­jeit. Klinikai és molekuláris adatok integrálásával prediktív modellt hoztunk létre.

Eredmények: Az objektív válaszarány (ORR) és a teljes túl­élés (OS) összhangban volt a klinikai vizsgálatok adataival. A kedvezőtlen ECOG-státusz, a metasztázisok jelenléte, az alacsony hemoglobinszint és a Bellmunt-rizikófaktorok rövidebb túléléssel társultak. Több, túléléssel és terápiás vá­lasszal összefüggő gént azonosítottunk; közülük a PSMB10 prognosztikus és prediktív jelentőségét független kohorsz is megerősítette. A neuronális és a TCGA-luminális infiltrált altípusok mutatták a legjobb immunterápiás választ. A magas szolubilis PD-L1-szint rosszabb OS-sel társult.

Következtetések: A klinikai és molekuláris tényezők integ­rálásával létrehozott modell hatékonyan jelezte előre az immunterápia alatti túlélést UC-ben. Eredményeink alátá­masztják, hogy a hagyományos klinikai paraméterek mellett a génexpressziós jellemzők is fontos szerepet játszhatnak a betegek prognózisának és terápiás válaszának előrejelzé­sében.

Magy Onkol 70:85-87, 2026

 2003 és 2023 közötti forrásokból készült szisztematikus irodalmi áttekin­tés és metaanalízis vizsgálta a 19 év alatti gyermekpopulációban az élő, attenuált (LAIV) és az inaktivált (IIV) vírust tartalmazó influenzavakcinák abszolút és relatív hatásosságát. 109 tanulmány alapján mindkét vakcina körülbelül 50%-os abszolút hatásosságot mutatott, összességében a két vakcina hatásossága a gyermekpopulációban nagyrészt ekvivalensnek tekinthető.

Olaparibbal kombinálva mutatott jó eredményeket az Apt1 kódnevű rövid nukleinsavszekvencia.

Mutációrezisztens védekezési módszernek tűnik egy nem-neutralizáló antitestek kombinációján alapuló oltóanyag.

A korai gyermekkorban diagnosztizált autizmus genetikailag és lefolyásában is eltér a későbbi életszakaszban azonosított autizmustól, ami megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy ez a neurológiai zavar egyetlen, egységes rendellenesség.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

Emberi őssejtekből differenciált A10 típusú neuronok átültetésével csökkentették egerek depressziós és szorongásra utaló viselkedési mintázatait.

Tyúk vagy tojás? Vajon a béta-sejtek állapotának megváltozása okozza a diabéteszt, vagy a betegség miatt változik meg a működőképességük?