Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számot­tevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizom­infarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.

Új kutatások szerint a kognitív viselkedésterápia és a modafinil kombinációja csökkenti a sclerosis multiplexben szenvedő betegek fáradtságát.

Túlpörgetett, napi 24 órában működő társadalmunkban nincs mindenkinek lehetősége a rendszeres, nyugodt éjszakai alvásra. Ez az egészségre is kihat, hiszen a megzavart vagy a túl rövid idejű alvás növeli pl. az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét. A tanulmány a napi életritmusnak, illetve az alvás időtartamának és minőségének a metabo­likus egyensúlyra gyakorolt hatásairól számol be a legújabb tudományos eredmények alapján.

Az alvászavarban szenvedőknek csak átmeneti megoldást nyújtanak a gyógyszerek, ezért az Amerikai Pszichológiai Társaság a problémára elsőként kognitív viselkedésterápiás kezelést javasol.

Társadalmunkban a krónikus álmatlanság igen gyakori, incidenciája 10–30%, és igen nagy költségekkel jár. Az álmatlanságban szenvedő betegek alvásminőségét megbízhatóan és tartósan lehet javítani nem gyógyszeres eszközökkel. Az álmatlanság kezelésére kidolgozott kognitív viselkedésterápia több összetevőből áll, része a kognitív pszichoterápia, az alváshigiéné, az ingerkontroll, az alvásmegvonás, a paradox utasításos és a relaxációs kezelés. A kognitív pszichoterápia során a beteg alvásra vonatkozó téves elképzeléseit kell felismerni, egészséges felfogással helyettesíteni. Az alváshigiénés oktatás során a beteget megtanítják arra, milyen szokások révén javíthat alvásán. Az ingerkontroll-terápia a beteget abban segíti, hogy a hálószoba fogalmát kizárólag az alváshoz és az intim együttléthez társítsa. Az alvásmegvonás az ágyban töltött idő korlátozása az alváshatékonyság maximalizálása érdekében. A paradox utasításokból álló kezelés lényege, hogy oldják a betegben az alvási próbálkozások kudarcától való félelmet. A relaxációs technikák elsajátítása révén csökken az alvást megszakító éjszakai felébredések gyakorisága. A kognitív viselkedésterápia 4–8 hétig, heti egy 60–90 perces kezelésből áll.