Kognitív viselkedésterápia SM okozta fáradtság csökkentésére
Új kutatások szerint a kognitív viselkedésterápia és a modafinil kombinációja csökkenti a sclerosis multiplexben szenvedő betegek fáradtságát.
A fáradtság a sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek 90%-át érinti, és több mint 40%-uknál leginkább ez csökkenti a cselekvőképtelenséget. A fáradtság munkaképesség csökkenését, a társasági kapcsolatok szűkülését és az életminőség romlását eredményezi. Az Americas Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis (ACTRIMS) 2023-mas fórumán Dr. Tiffany Braley (University of Michigan, Ann Arbor) hangsúlyozta, felkell mérni, „hogy a fáradtság milyen hatással van az SM-ben szenvedő betegek egészségére és jólétére, alapvető fontosságú, hogy optimalizáljuk az SM-ben szenvedő fáradtságának kezelésére jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeket a legbetegközpontúbb módon".
A kutatók megjegyzik, hogy a kognitív viselkedésterápia, amely az SM fáradtság esetén második vonalbeli kezelésnek számít, már számos betegség, például a depresszió, a poszttraumás stressz-zavar, az álmatlanság és a fájdalom Hatékonynak bizonyult esetén is hatékonynak bizonyult. Az SM-ben végzett próbálkozások mérsékelt és tartós hatékonyságot mutattak ki, de a hozzáférés korlátozott.
A modafinilt (Provigil), amelyet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) az obstruktív alvási apnoe és a narkolepszia következtében fellépő másodlagos álmosság kezelésére hagyott jóvá, off-label módon általánosan használják az SM-vel kapcsolatos fáradtság kezelésére. A korábbi vizsgálatok azonban vegyes eredményeket hoztak a gyógyszer SM-kimerültség elleni hatékonyságát illetően.
A különböző viselkedési és farmakológiai terápiákat soha nem kombinálták az esetleges szinergikus előnyök felderítésére, ezért Bradley és munkatársai azt vizsgálták, hogy a kognitív viselkedésterápia és a modafinil együttes alkalmazása jobban javít-e a betegek fáradtságérzetén. A 12 hetes párhuzamos karú, vak COMBO-SM vizsgálatban 336 résztvevő vett részt (76,2%-uk nő; átlagéletkor 48,8 év). A betegek többsége (85,1%) fehér volt, és a legtöbb (71,1%) relapáló remittáló SM-ben (RRSM) szenvedett.
A résztvevőket véletlenszerűen osztották 3 csoportra, az egyik csoport hetente nyolc, majd két telefonos kognitív viselkedésterápiában, a másik csoport napi 100-200 mg modafinil kezelésben, vagy a harmadik pedig a két terápia kombinációjában részesült.
Az elsődleges kimenetel a fáradtság változása volt a betegek által online kitöltött Modified Fatigue Impact Scale-en (MFIS). Az átlagos kiindulási MFIS 52,7 volt. A vizsgálat résztvevői ezen kívül kérdőíven jelezték a fogyatékosság mértékét, az alvászavarokat, az alváshigiéniet és az álmosság mértékét (Epworth sleepiness scale). A kovariánsok közé tartozott a demográfia, a szorongás a Generalized Anxiety Disorder-7 alapján, a fájdalom pontszáma a Brief Pain Inventory-ban, a fáradtság kiindulási pontszáma és a fizikai aktivitás.
Klinikailag és statisztikailag is szignifikáns javulás
A kezelések hatása a teljes MFIS pontszámra a 12. héten pozitív volt minden csoportban, csoporton belüli SMIF-pontszám klinikailag és statisztikailag szignifikánsan változott, 15-ről 17 pontra. Annak ellenére, hogy a kombinált terápia a legnagyobb abszolút csökkenést eredményezte, végül nem volt statisztikailag szignifikáns. A válaszok elemzése azt mutatta, hogy az egyes kezelési csoportok csaknem kétharmada legalább 10 pontos SMIF-csökkenést tapasztalt, ami klinikailag szignifikánsnak tekinthető. Ezen kívül több mint 50%-uk legalább 25%-os SMIF csökkenést tapasztalt, bár úgy tűnt, hogy a kombinált terápiára nagyobb arányban reagáltak a válaszadók, ez nem volt statisztikailag szignifikáns.
Másodlagos végpont az általános tüneteket és az életminőséget értékelő Patient Global Impression of Change saját bevalláson alapuló pontszáma volt, ahol valamennyi csoport több résztvevője nyilatkozott úgy, hogy tüneteik és életminőségük a vizsgálat végén valamivel jobbak, közepesen jobbak voltak, határozottan javultak vagy sokkal jobbak voltak. Itt a kombinált terápia lényegesen jobb volt eredményt hozott, mint a többi beavatkozás. Az alváshigiénia szignifikánsan befolyásolta a kezelés hatását (P = 0,03). Az alváshigiénia romlásával a modafinil-monoterápia hatása a kognitív viselkedésterápiához képet csökkenni látszott, és az egyedüli viselkedésterápia nagyobb előnyökkel járt a modafinil-terápiához.
Az eredmények szerint az egészséges alvási viselkedés fenntartásának problémáival küzdő SM-betegek számára előnyösebb a fáradtságkezelési terv részeként az alvási szokásokat korrigálását célzó viselkedésalapú kezelések, mint az alvás fenntartását nehezítő stimuláns gyógyszerek. Másrészt viszont a jó alváshigiéniával rendelkező emberek megfelelően reagálhatnak a modafinilre. Az Epworth-féle álmossági skálával értékelt álmosság közvetlen hatással volt a kezelésre adott válaszra (P = 0,0087), amely beavatkozásonként nem változott. Az álmosabbaknál nagyobb mértékben csökkentek az SMIF-pontszámok. A vizsgálatban az adherencia kiváló volt, mindössze 26 résztvevő szakította meg a vizsgálatot (20 a modafinil csoportból, mellékhatások miatt; és 6-an a kognitív viselkedésterápiás csoportból időhiány miatt).
A kognitív viselkedésterápia fáradtságra gyakorolt hatása valószínűleg a stressz csökkentésén keresztül valósul meg, a stressz pedig jelentősen befolyásolja az immunrendszert, ami közvetlen kapcsolatban az érzésekkel és az különböző helyzetekre kiváltotta stresszre adott válasszal.
Forrás:
Americas Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis (ACTRIMS) Forum 2023: ACTRIMS Cutting Edge (CE) session 1.2. Presented February 23, 2023