Alvászavar kezelése kognitív viselkedésterápiával
Az alvászavarban szenvedőknek csak átmeneti megoldást nyújtanak a gyógyszerek, ezért az Amerikai Pszichológiai Társaság a problémára elsőként kognitív viselkedésterápiás kezelést javasol.
Altatószerekben nincs hiány. Az USA-ban a benzodiazepinek (triazolám, esztazolám, temazepám, flurazepám és kvazepám) mellett nem-benzodiazepinek (zaleplon, zolpidem, eszopiklon) is forgalomban vannak. Ezeken kívül az orexin-receptorantagonista suvorexant és a melatonin-receptorantagonista ramelton van forgalomban, de antidepresszánsok, antihisztaminok, antipszichotikumok és melatonin is gyakran felírásra kerül.
A legtöbb ezek közül gyenge hatású, vagy indokolatlan mellékhatással rendelkezik, illetve potenciálisan függőséget okoz. A kutatócsoport vezetője, Timothy Wilt szerint az eszopiklon, a zolpidem és a suvorexant csak rövidtávon jobb, mint a placebo. Összességében ezen szerek hatáserőssége alacsony, derült ki a 35 randomizált klinikai tanulmány eredményeiből. A benzodiazepin-hipnotikum, a melatonin-agonista és az antidepresszívumok hatása is gyengének, vagy elégtelennek bizonyult. Hiányoznak azonban olyan tanulmányok, amelyekben az altatószereket pszichológiai és viselkedésterápiás kezelési módokkal hasonlítják össze.
Wilt szerint az altatószerek jelentette kockázatot az eddigi klinikai vizsgálatok során nem tanulmányozták kellő mértékben. Epidemiológiai megfigyeléses tanulmányok alapján azonban a kutatók attól tartanak, hogy a hipnotikumok gyakori alkalmazása az álmatlanság kezelésében túl nagy kockázatot jelent, mivel demenciát okozhatnak, illetve mellékhatásaik következtében csonttöréseket, és súlyos sérüléseket is szerezhetnek a betegek. Emellett a korlátozott vezetési képességet is fontos megemlíteni.
Ezek a problémák a pszichológiai és viselkedésterapeutás kezeléseknél nem léteznek. Michelle Brasure (School of Public Health, USA, Minneapolis) és kollégái 60 tanulmányt elemeztek, amelyekben különböző kezelési módokat vizsgáltak. A legkedvezőbb értékelést a kognitív viselkedésterápia kapta, ami az álmatlanságot kiváltó okok kezelésében használt viselkedésterápiás módszereket (alvásmegvonás, stimulus kontroll) oktatással (az alváshigiénia jelentése) kombinálja.
A kognitív viselkedésterápiával mérsékelhető az álmatlanság, és javítható az alvásminőség. Megkönnyíti az elalvást, és megakadályozza az éjszakai felébredéseket, írja Brasure. Különösen jó hatásfokú az idősebb pácienseknél, akik leggyakrabban szenvednek az álmatlanságtól. Brasure szerint a kognitív viselkedésterápia egyéni és csoportos foglalkozás keretében is alkalmazható, valamint internet-alapú modulokkal, valamint betegtanácsadók közreműködésével is hatékonyan kivitelezhető. A terápia előnye a gyógyszerekkel szemben, hogy nincsenek mellékhatásai.
Az Amerikai Pszichológiai Társaságnak az Annals of Internal Medicine-ben. megjelentetett új pszichoterápiás iránymutatása szerint a kognitív viselkedésterápia kell legyen az elsődleges választás az alvászavar kezelésében, azonban a gyógyszeres kezelés lehetőségét is meghagyja. Az altatókat ideális esetben legfeljebb 4-5 hétig kell alkalmazni. Ez idő alatt kell feltárni az alvászavar kezelhető másodlagos okait, beleértve a depressziót, a fájdalmakat, a megnagyobbodott prosztatát, a káros szenvedélyeket, vagy akár az alvási apnoe szindrómát, és a nyugtalan-láb szindrómát.
Forrás: aerzteblatt.de
