Betegség esetén működésbe lép egy speciális gén, ami nemcsak az alvás mennyiségét növeli, de segíti a kórokozók elleni immunvédekezést is. A felfedezés arra is felhívja a figyelmet, hogy a kórházi ápolás során tipikus alvásdepriváció akadályozza a gyógyulást.

A narkolepszia aluszékonysággal és számos egyéb tünettel (kataplexia, alvási paralízis, hipnagóg hallucináció) járó betegség, alapja a hypothalamus megfelelő sejtcsoportjainak csökkent orexintartalma. Kialakulásában környezeti és genetikai faktorok, autoimmun mechanizmusok játszanak közre. Diagnosztikája az anamnézisre, az alváslaboratóriumokban végezhető többszörös alváslatencia tesztre és éjszakai poliszomnográfiás vizsgálatra, valamint HLA-meghatározásra épül. Kezelésében pszichostimulánsok és egyes antidepresszívumok használatosak. A jellegzetes tünetek, a műszeres kivizsgálási lehetőségek ellenére a betegséget rendkívül ritkán és hatalmas késéssel ismerik fel!

Az epigenetikai változások a DNS betűsorrendjének megváltoztatása nélkül – pl. a DNS metilációján vagy a hisztonfehérjék acetilációjának változásán keresztül – befolyásolják a génexpressziót. 

Az 1000 fős nem reprezentatív mintán kérdőíves kitöltés segítségével 2014 áprilisában készült online alváskutatás tanúsága szerint a válaszadóknak csak 26%-a tölt optimális mennyiségű időt alvással.  

A szexuális működés zavara számos befolyásolható kockázati tényező függvénye. Életmód változtatással az esetek harmadában az erektilis diszfunkció is megszüntethető.

A krónikus alváshiány felerősíti a depresszióra való genetikai hajlamot – mutat rá egy ikervizsgálat. Serdülők körében a depresszió és a csökkent alvásmennyiség kétirányú kapcsolatát is igazolták.