Az American College of Cardiology (ACC) és az American Heart Association (AHA) frissített iránymutatást adott ki az aortabetegségek diagnosztizálásáról és kezeléséről.

A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

Az IgG4-asszociált betegség felismerése kiemelten fontos, hiszen a kórkép számos egyéb, részben sokkal agresszívabb, részben ártalmatlanabb be­tegség tüneteit utánozhatja. Kritikus jelentősége lehet annak, hogy a ke­zelőorvosban egyáltalán felmerül-e ez a differenciáldiagnosztikai opció. Ismeretlen eredetű pankreatitisz, szklerotizáló kolangitisz, kétoldali nyál­mirigy- vagy könnymirigy-megnagyobbodás, retroperitoneális fibrózis min­denképpen fel kell hogy vessék az IgG4-asszociált betegség lehetőségét.

A szinkópe ellátásában szoros együttműködésre van szükség a sürgősségi szakember, a kardiológus és a neurológus között, de szükség lehet a kép­alkotó szakmák közreműködésére is. A szinkópe komplex ellátása talán az egyik legjobb példája annak a szükségszerű, s már nemcsak Nyugat- Európában, hanem a kontinens számos országában megfigyelhető para­digmaváltásnak, mely a sürgősségi rendszeren mint felületen megjelenő gyors, költséghatékony és a betegbiztonságot előtérbe helyező szemléletet képviseli.

A tudatzavarok kialakulásának számos ártalmatlan oka van, de lehetnek a háttérben az életet veszélyeztető okok is. Utóbbiak közé tartozhatnak a szívritmuszavarok, amelyek gyakran akut coronaria-szindrómát követően alakulnak ki. A cikk ismerteti a tudatzavarral járó kardiológiai rendelle­nességek legfontosabb differenciáldiagnosztikai kérdéseit, és gyakorlati útmutatóul is szolgál.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek rehabilitációjáról rövid összefog­lalót olvashatunk Haykowsky MJ és mtsai tollából.¹ Ez a dolgozat inspirálta a téma legfrissebb irodalmának áttekintését.

A cikk az akut miokardiális infarktus szövődményeként fellépő kardiogén sokk kór­élettanát, előfordulását, kimenetelét és kezelési lehetőségeit tekinti át. Kieme­li a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok tanulságait, és sokoldalúan elemzi a kardiogén sokk szakmai ajánlások szerinti terápiáját a korai revaszkularizációtól a gyógyszeres kezelésen át a mechanikus keringéstámogatásig. Hangsúlyozza a szerző, hogy a korai revaszkularizáció arányának növelése érdekében további erő­feszítésekre van szükség.

Érvényesül-e az elvárható orvosi odafigyelés a Marfan-szindrómásokkal kapcsolatban, avagy felismerjük-e egyáltalán a Marfan-szindrómát? Az itt bemutatott eset azt szemlélteti, hogy ezen a téren sok még a tennivaló. Az aortát érintő szövődmények korai felderítése életmentő lehet!

A társadalom öregedésével egyre fontosabb, hogy ismerjük a heveny aortadisszekció kockázati tényezőit és mellkasi fájdalmak okát kutatva gondoljunk erre a kórképre. Az új kezelési lehetőségek miatt az intenzív terápiás szakemberek, a kardiológusok és a szívsebészek újabban fokozott figyelemmel fordulnak a heveny aortaszindrómák felé. Bár eddig csak néhány centrumban rendezkedtek be a klinikai algoritmusok végrehajtására, mellkasi fájdalom esetén a képalkotó vizsgálat mielőbbi elvégzésére, a heveny coronaria-szindrómára vonatkozó algoritmusokhoz hasonlóan ennek a diagnosztikai cselekvéssornak is széles körben el kell terjednie.

A járóbeteg-ellátásban és a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb akut panasz. A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is.