A JAK-gátlókat, ezeken belül a tofacitinibet, a baricitinibet, az upadacitinibet és a filgotinibet egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyulladásos kórké­pek kezelése során. Ezeket és más törzskönyvezett szereket a regisztrált indikációk mellett számos más betegségben is kipróbálták. Ebben a közle­ményben – a teljesség igénye nélkül – áttekintjük azokat a reumatológiai, bőrgyógyászati, gyomor-bél rendszeri, neurológiai, szemészeti és más kór­képeket, amelyekben a JAKi-k már bizonyítottak, vagy elvi lehetőségként felmerülnek.

Az axiális spondylarthritis (axSpA) kezelésére jelenleg kétféle hatóanyag áll rendelkezésre: a tumor necrosis factor (TNF) gátlók és az interleukin-17 (IL-17) gátló biológiai terápiák, viszont hamarosan két vizsgálat alatt álló hatóanyag kerül majd várhatóan az FDA elé, nevezetesen a tofacitinib és az upadacitinib nevű orális Janus kináz gátló, melyeket spondylitis ankyloticában és az axiális spondylarthrosisban szenvedő betegek kezelésére javasolnak.

Az FDA 2019. március 28-án kibővítette a Cimzia (certolizumab-pegol) indikációit, így az első olyan szert engedélyezte, mely a nem-radiológiai axiális spondyloarthritis kezelésére javallott.

Az SPA kezelésében régóta fontos szerepet játszanak a TNF-alfa-gátlók. Az utóbbi években emellett a nem radiológiai axiális SPA kezelésében is engedélyezte használatukat az EMA, így bővült a terápiás lehetőségek palettája. A Therapeutic Advances in Muskuloskeltal Disease cikkében az említett gyógyszerekkel a nem radiológiai SPA kezelésében elért eredményeket foglalja össze. A betegek bizonyos százaléka azonban TNF-alfa-gátlók alkalmazása mellett sem kerül remisszióba, így a cikk szót ejt egyéb hatásmechanizmusú készítmények alkalmazásának lehetőségéről is.

A tumornekrózis faktor-α gátlókkal szerzett 15 éves tapasztalatot követően, mely időszakban ezek voltak az egyedüli hatékony készítmények a hagyományos kezelésre nem reagáló gyulladásos gerincbetegségekben, most először látható, hogy az interleukin-17-gátló célzott terápia szintén hatékony lehet. Jelen cikkben a szerzők a patomechanizmussal és kezelési stratégiákkal kapcsolatosan felmerülő kérdéseket tárgyalják, és olyan vizsgálat tervét vázolják, amely a kérdések megválaszolását nagyban elősegítheti.

Rheumatology (Oxford), 2017

Dániában gyulladásos arthritisben szenvedő betegeken azt vizsgálták, hogy az etanerceptről SB4 biosimilarra váltás okoz-e komplikációkat.

A spondilartritisz jellemzői az axiális csontok gyulladása (szakroileitisz, spondilitisz), valamint a perifériás ízületeket és az inak eredési és tapadási helyeit érintő gyulladás (artritisz, illetve entezitisz). A vezető klinikai tünetek alapján a spondilartritiszeket elsődlegesen axiális és elsődlegesen perifériás formákra osztjuk. Cikkünk az axiális spondilartritiszek klinikai tüneteit, diagnózisát és kezelését tekinti át.