A bőr laphámrákja az epidermisz keratinocitáiból kiinduló rosszindulatú da­ganat, amely a basalioma után a második leggyakoribb malignus bőrtumor. Kialakulása multifaktoriális, fő etiológiai tényezője az UV-sugárzás, amely genetikai károsodásokhoz vezet, de kialakulásában a HPV-fertőzés, kró­nikus bőrgyulladás, hegek, ionizáló sugárzás és az immunszuppresszió is szerepet játszhat. A klinikai kép rendkívül változatos, a precancerosisok, az in situ formák felismerése kulcsfontosságú a korai diagnózisban. A ke­zelés alapja a sebészi eltávolítás, előrehaladott esetekben sugárkezelés és immunellenőrzőpont-gátló terápia jön szóba. A prognózis általában kedvező, de magas kockázatú esetekben szoros onkodermatológiai követés szükséges. A megelőzés középpontjában az UV-expozíció csökkentése és a HPV-fertőzés elleni védelem áll.

A bőrtumorok közül a kaukázusi rasszba tartozó betegeknél a keratinocyta ere­detű bazálsejtes karcinóma és a laphám­sejtes karcinóma (cSCC) teszi ki az esetek körülbelül 90–95%-át, melyeket ha időben felismerünk és kezelünk, akkor a betegek 5 éves túlélése több mint 98%-os.

Az elmúlt hónapban az FDA négy új gyógyszert és két új készítményt hagyott jóvá, három szer indikációját bővítette, egy tüdőrák elleni gyógyszer jóváhagyását elutasította, és két vizsgálati szerrel kapcsolatos vizsgálatokat leállított.

Az onkológiában főszerepet kapott immun- és target terápiák hatásmecha­nizmusuknak köszönhetően a kemoterápiáktól eltérő mellékhatásokkal rendelkeznek. Gyakran fordul elő bőrtünet, ami rontja az életminőséget, és a kezelés megszakításához, leállításához vezethet, ezért ismerete nél­külözhetetlen az onkológiai betegek ellátása során.

CE-jelölést kapott a SkylineDx cég Merlin melanóma-tesztje, amelynek európai forgalmazását a vállalat már szeptember végén megkezdi.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

A nem melanoma típusú bőrrákok két leggyakoribb típusa a bazálsejtes és a cutan laphámsejtes carcinoma. Az esetek többségében a diagnózis felállítása egyszerű és a kezelés egy helyi érzéstelenítésben elvégzett sebészi beavatkozásból áll. 

A szerzők egy idős beteg bőrén kialakult recidiváló laphámrákjában alkal­mazott cemiplimabkezelés hatásosságáról számolnak be. Tizenegy széria cemiplimabterápia mellett szövődmény, immunmediált mellékhatás nem jelentkezett, klinikailag a betegség parciális remisszióba került.