A prosztatitisz gyakori előfordulású klinikai szindrómák csoportja, amely­nek négy fő típusa van: akut bakteriális prosztatitisz, krónikus bakteriális prosztatitisz, krónikus prosztatitisz/krónikus kismedencei fájdalom szind­róma és a tünetmentes forma. A bakteriális prosztatitiszek a kórtörténet és a mikrobiológiai vizsgálatok alapján általában diagnosztizálhatók, keze­lésük antibiotikumokkal történik. A prosztatitiszek leggyakoribb formája a krónikus prosztatitisz, más néven krónikus kismedencei fájdalom szind­róma, mely kizárásos diagnózis, és nincs egységes kezelése. A tünetmentes prosztatitisz nem igényel kezelést, és jellemzően más urológiai tünetek miatti kivizsgálás során, incidentális diagnózisként írják le.

Az Optilume katéter beültetése BPH-ban jelentősen könnyíti a vizelést, növeli a vizeletáramlási sebességet és nem befolyásolja a szexuális funkciókat.

A fázis III EMPOWUR klinikai vizsgálat eredményei alapján az FDA engedélyezésre befogadta a hiperaktív hólyag szindróma kezelésére szolgáló vibegron hatóanyagú készítményt.

Az FDA súlyos fokú betegeknél történő felhasználásra is engedélyezte a Teleflex Incorporated cég prosztata-megnagyobbodás elleni UroLift implantátumát.

Ésszerűnek látszik, hogy a benignus prosztatahiperplázia felismerése és gondozása a háziorvosok feladata is lehet. Mégis aggodalmak merülhet­nek fel, hogy az általuk nyújtott ellátás színvonala eléri-e az urológusok által biztosított szintet. A bemutatott vizsgálat szerint a megoldás kulcsa a naprakész továbbképzés.

European Medical Journal, 2014. szeptember

Minden orvos, aki a klinikumban dolgozik, találkozik a víz-, az elektrolit- és a sav-bázis-háztartás zavaraival. Ezeknek az állapotoknak a felismerése, kórélettani alapjaik meghatározása és a megfelelő kezelés megtervezése bonyolult feladat. Ezen a szakterületen az informatív, gondosan feldolgozott esetismertetések a leghasznosabbak, a véletlen besorolásos kontrollcsoportos vizsgálatok ritkaságnak számítanak.

Korábban azt feltételezték, hogy génátrendeződések szinte kizárólag hematológiai és lágyrésztumorokban fordulnak elő, de az elmúlt években egyre több carcinomában mutattak ki génfúziókat. Eleinte csak a carcinomák igen ritka altípusaival, újabban azonban prosztata-carcinomával kapcsolatban is közöltek ilyen megfigyeléseket.