A remények szerint génszerkesztéssel orvosolható lehet a veleszületett értelmi fogyatékosság második leggyakoribb oka, a fragilis X-szindróma.

A hallójárat védelmét szolgáló fülzsírt akkor kell eltávolítani, ha felszapo­rodva tüneteket okoz, vagy akadályt jelent a külső hallójárat, a dobhártya vagy a hallórendszer vizsgálata során, illetve ha megnehezíti a kommuniká­cióra képtelen beteg vizsgálatát. Hatásos megoldási mód fülzsírt oldó szerek alkalmazása; a fül kimosása, esetenként a fülzsír oldására alkalmas szerrel történő előkezeléssel; valamint a manuális eltávolítás. Jól megválasztott betegek esetében megfelelő lehet a fül otthoni kiöblítése gumiballonos fecskendővel. Kerülni kell a vattapálcák, fülgyertyák és olívaolajos cseppek használatát. Az impactatio megszüntetése ellenére továbbra is fennálló tünetek esetén azonnali kivizsgálás szükséges egyéb okok kizárására.

A Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD, Duchenne muscular dys trophy) egy súlyos, progresszív neuro musz kuláris betegség, mely X kromoszómához kötött recesszív öröklésmenetet mutat. A fiúk körében minden 5000 élveszületésre körülbelül 1 DMD-eset jut. A betegség jellegzetessége az egyre súlyosbodó izomgyengeség, melynek hátterében a funkcionális disztrofin protein hiánya áll. Ezek a gyermekek tipikusan későn kezdenek el járni, nehézséget okoz számukra a futás és a lépcsőzés, és gyakoriak az elesések. A motoros tünetekhez esetenként nem motoros tünetek is társulhatnak, például magatartászavarok, neurokognitív deficitek és megkésett beszédfejlődés. A DMD kórismézésére a fiúknál általában 4-5 éves korban kerül sor, amikor szembetűnik a fizikális fejlődés elmaradása a kortársakhoz képest. A járásképesség elvesztése rendszerint 12–14 éves korban következik be, ezen a téren azonban viszonylag jelentős különbségek lehetnek az egyes országok között. 

Az emberi genomot a mindennapokban számos DNS-károsító hatás éri. A károsító ágensek a DNS-t sokféleképpen tudják módosítani. A DNS-repair mechanizmusok feladata ezeknek a lézióknak a kijavítása és a humán ge­nom épségének megőrzése. Akár örökletes, akár környezeti tényezők okoz­ta meghibásodásuk számos betegséghez vezethet.

A világban kb. 20 millió gyermeket (!) érintő súlyos akut alultápláltság kezelését segítheti az a megfigyelés, hogy a nagydózisú D-vitamin hozzájárulhat e gyermekek testsúlynövekedéséhez.

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.

A halláscsökkenés az 50 évesnél idősebbek legalább 25%-át és a 80 év fe­lettieknek több mint a felét érinti. A szűréssel a serdülők és a fiatal felnőttek nyerhetnek a legtöbbet. A szűrés történhet kikérdezéssel, egyszerű rendelői vizsgálattal vagy audiometriával. A családorvosi gyakorlatban végzett audiometria eredményét képzett egészségügyi dolgozó könnyen értelmez­heti. 

Az Orvostovábbképző Szemle legújabb számának fülészeti-audiológiai szimpóziuma a heveny hallójárat-gyulladással, va lamint az audiometriával és a leletek értelmezésével foglalkozik. Mind két témakör sokakat érint, és mind a közlemények, mind a kommentárok a gyakorlat számára hasznos tudniva lókat tartalmaznak. 

Minden negyedik, 50 évesnél fiatalabb és minden második, 80 évesnél idősebb ember csökkent hallású. A hallásvizsgálat segíti a halláscsökkenés okának felderítését és a legmegfelelőbb hallásjavító kezelés vagy eszköz kivá­lasztását. A gyengén halló csecsemők és gyermekek hallásának mielőbbi kor­rekciója alapvető orvosi és gondozói feladat, de az időskori nagyothallásba sem kell beletörődni: van segítség ellene.

Jól ismert, hogy az ép hallás a megfelelő beszédfejlődés – ezen keresztül pedig a testi és szellemi fejlődés – elengedhetetlen feltétele, és alapvetően szükséges a teljes értékű kommunikációhoz és a társadalomba való beilleszkedéshez is.