A hétvégi étkezési időpontok elcsúszása és kardiovaszkuláris betegségek kockázata között szignifikáns összefüggés mutatkozott, de csak férfiak körében.

A napfény a D‑vitamintól független kardiometabolikus előnyöket is nyújthat.

A szakirodalmi áttekintés átfogóan elemzi a nikotintartalmú termékek kardiovaszkuláris hatásait, és bemutatja, hogy a nikotin minden formája érrendszeri károsodást okoz: a „kevesebb ártalom” nem jelent „ártalmat­lanságot”. A vizsgálat egyértelmű hierarchiába rendezi a kardiovaszkuláris kockázatokat.

A plazmafehérjékből származó sejtspecifikus öregedési órák több szervrendszerre kiterjedő kockázatbecslést tehetnek lehetővé.

Két külön biológiai útvonal vezet ugyanahhoz az eredményhez: az ér könnyebben szűkül, kevésbé tágul és a trombózis kockázata nő.

Különösen idősek körében a rendszeres napi tevékenységek csökkentik a depressziós tüneteket és a fájdalmat.

Érett, zománcot termelő sejtek hozhatók létre humán őssejtekből, ami megteremti az alapot a jövőbeni biológiai alapú zománcregenerációs eljárásokhoz.

A Z generáció (az 1996 és 2012 között születettek) a „digitális bennszülöttek” első nemzedéke, a munka-magánélet egyensúlya mellett nagy figyelmet szentel az egészség megőrzésére és a hosszú élet elérésére.

A koffein hatása egyénileg eltérő, de gyakran abban mutatkozik meg, hogy az éjszakai pihenés sekélyebbé válik.

A közeli infravörös tartományú fény szórását használja a diffúz optikai tomográfia - használatával apró agyi vérzések is kimutathatók.