Dr. Kimberley S. Quayle és munkatársai (Washington University School of Medicine in St. Loius, Missouri) egy prospektív, multicentrikus vizsgálatot kezdeményeztek a 2004 és 2006 közötti gyermekkori koponyasérüléses esetekről. 

Világszerte mind többen motoroznak, és a balesetek száma ennek megfelelően nő. Egy új vizsgálat igazolta, hogy ahol motorra ülni csak sisakot viselve lehet, sokkal kevesebb a baleset okozta agyi károsodás, mint ott, ahol a sisak használata csak a fiataloknak kötelező.

A koponyát és az agyat érő sérülések az élet első négy évtizedében több áldo­zatot szednek, mint a daganatos és a keringési betegségek együttvéve. A ko­ponyaűri vérzés kialakulása pillanatok műve, de a teljes vagy részleges felépülés hónapokig is tarthat. Elővigyázatos közlekedéssel, a lakás biztonságos kialakításá­val, bukósisak szükség szerinti viselésével a koponyaűri vérzést okozó fejsérülések többsége megelőzhető.

Az Egyesült Államokban nem ritkaság, hogy valaki vezetés közben telefonál, sőt sms-t vagy emailt küld – derült ki a US Centers for Disease Control and Prevention (CDC) beszámolójából. Az adatok azt jelzik, hogy e szokás a tengerentúl elterjedtebb, mint Európában.

Az „új paternalizmus” irányzata arra kínál új megoldásokat, hogy miként lehetne hatékonyabban érvényesíteni az emberek valós igényeit. Az alapvető koncepció szerint a legújabb empirikus pszichológiai felismerések fényében újra kell gondolnunk azt, hogy mit is jelent az ember autonómiája és ennek helyénvaló tiszteletben tartása. Amennyiben az derül ki, hogy az emberek/betegek/orvosok döntéseikben nem igazán tudnak mit kezdeni a döntési lehetőségek növekvő számával és nem is tudják érvényesíteni a preferenciáikat, talán érdemes elgondolkodni a hagyományos paternalizmus és a szabadságelvű bioetika előnyeit ötvöző megoldási lehetőségeken.

A pattanások (acne) mindennapos bőrelváltozások, amelyek akkor jelennek meg, ha az arc, a nyak, a mellkas vagy a hát bőrének pórusait a faggyúmirigyek váladéka eltömi, és a környező bőrterület begyullad. Maga a pattanás általában mitesszerből (comedo) – a tetején feketére vagy fehérre színeződő kicsiny bőrelváltozásból – alakul ki. Ha a mitesszer a pangó faggyúváladékban megtelepedő baktériumok hatására begyullad, gennyel telt hólyag (pustula) keletkezhet belőle. Kevés olyan ember van, akinek serdülő- vagy fiatalkorában ne lenne legalább néhány pörsenés a bőrén. Olykor a pattanások komoly kellemetlenséget okoznak, és sebhelyessé válhat tőlük a bőr. Szerencsére ma már számos lehetőség van a tünetek enyhítésére és a maradandó következmények megelőzésére. Mitől lesz pattanásos a bőr? A pattanások nem azért alakulnak ki, mert nem tisztálkodunk elég alaposan, és nem is azért, mert valami „rosszat” eszünk. Sokkal inkább a nemi hormonok felelősek a kialakulásukért, amelyek az arra hajlamos bőrben fokozzák a faggyúmirigyek működését. A faggyútermelést a férfi típusú (ún. androgén) hormonok fokozzák, míg a női típusú (ösztrogén) hormonok csökkentik. A bőr váladékkal eltömődött pórusaiban elszaporodó baktériumok bőrpírt, duzzanatot és gennyhólyagokat keltenek. Egészen hétköznapi dolgok is ronthatnak a pattanásos bőr állapotán, így például az, ha valaki fejpántot vagy bukósisakot visel. Kinek a bőrén jelennek meg pattanások? A pattanásos bőr a 15–25 éves korosztálynak okozza a legtöbb gondot. A jellegzetes serdülőkori pattanások fiatal felnőtt korban rendszerint elmúlnak, de sok nőnek csak jóval később, a változókorban válik pattanásossá a bőre. Nagyobb valószínűséggel alakulnak ki pattanások akkor, ha a szülőknek vagy más családtagoknak is gondot okozott a pattanásos bőr.