Az interstitialis cystitis az életminőséget jelentős mértékben rontó, kezelés nélkül progresszív lefolyású, nőket és férfiakat egyaránt érintő betegség. Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a betegség előfordulásáról, patogenetikai hátteréről, klinikai formáiról, azok jellegzetes tüneteiről és a potenciális társuló kórképekről. Ezt követően részletesen ismerteti a jelenleg elfogadott diagnosztikus protokollt, valamint az oki és tüneti kezelés lehetséges módozatait, kihangsúlyozva az interdiszciplináris együttműködés jelentőségét a kórkép felismerésében és kezelésében.

Az autoimmun hepatitis ismeretlen eredetű, immunmediált gyulladásos májbetegség. Kialakulásában kulcsszerepet játszik genetikailag hajlamos egyéneknél a környezeti tényezők hatására, a T-regulátor sejt elégtelen funkciója következtében a  hepatocyták elleni öntolerancia elvesztése és a szövetkárosító autoimmun reakció. Emelkedett transzaminázszint, autoantitestek, magas szérum-IgG-szint, hisztológiában interface hepatitis, lymphoplazmasejtes infiltráció jellemzi. Döntően középkorú nők betegsége, de bármely életkorban előfordul. Évekig tünetmentes lehet, és jelentkezhet súlyos akut vagy krónikus hepatitis, illetve „kriptogén” cirrózis képében. A kórlefolyás igen nagy egyéni változatosságot mutathat, jellemzően fellángolásokkal és spontán remissziókkal járhat.

A costochondritis a mellkasi fájdalom egyik gyakori oka. Bár az alapel­látásban a váz- és izomrendszeri, illetve egyéb mellkasfali kórállapotok képezik a mellkasi fájdalom leggyakoribb okát, a differenciáldiagnózis során fel kell merülnie a többé-kevésbé gyakori, egyéb etiológiájú ténye­zőknek. Bár hiányzik a magas minőségű evidencia, a terápiás lehetőségek között a lokális melegítés, a szájon át szedhető vagy lokálisan alkalmaz­ható nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, a lidokaintapaszok, a kapszaicinkrém, a fizikoterápia és az akupunktúra szerepelnek. A makacs esetek kortikoszteroid-injekciókra reagálhatnak.

Az orvosi nyelvben artrózisként jelölt betegséget szokás a köznyelvben ízü­leti kopásként emlegetni, holott jóval komplexebb állapotról van szó annál, mint hogy az ízületi porc elvékonyodik, majd teljesen eltűnik. Az artrózis az ízületet alkotó csontok és az ízületi porc komplex betegsége, melyben gyulladásos komponensek is részt vesznek. Nem véletlen, hogy az angol­szász orvosi szakirodalomban az artrózis elnevezés helyét egyre inkább átveszi az oszteoartritisz megjelölés annak kifejezésére, hogy a csontot és ízületet egyaránt érintő gyulladásos folyamatról van szó.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2018 decemberében az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

A Skudexa más-más támadásponton ható opioid fájdalomcsillapító (tramadol) és nem szteroid gyulladáscsökkentő (dexketoprofén) fix dózi­sú kombinációja, mely az akut fájdalom különféle formáiban hatásosabb fájdalomcsillapítást biztosít, mint a kombináció bármely komponense ön­magában. A jó biztonságossági profilt a mellékhatások ritkább előfordulása jelzi, és a betegelégedettség is kiváló.

Acta Bio Medica, 2017

Az influenza és a megfázásos fertőzések kezelésére használt nem-szteroid gyulladáscsökkentők fokozzák a betegség miatt már egyébként is megnövekedett infarktus kockázatot.

A nap sugárzása okozta bőrszarusodás –egyenetlen, smirgli-szerű bőrfelület- a nem melanoma típusú rák előfutárának tekinthető. Számos invazív és gyógyszeres kezelési lehetősége mellett, most megelőzésének igen egyszerű lehetőségére derült fény: B3-vitamin szedésével elejét vehetjük a veszélyes leváltozásnak. 

Az ízületi szindróma kezelésére alkalmazott készítmények legnagyobb csoportját a nem szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID) képviselik. Jelenleg ebből a termékcsoportból legalább ötven termék klinikai alkalmazására került sor. Az NSAID-ok hatásmechanizmusa azon alapszik, hogy gátolják az arachidonsavat prosztaglandinokká (PG) metabolizáló ciklooxigenáz (COX) enzim aktivitását.
Ter Arkh, 2002. május

Ausztrál kutatók 24 tudományos cikk adatait elemezve rámutattak, a háziorvosi gyakorlatban az isiászos fájdalom csillapítására leggyakrabban alkalmazott hat gyógyszercsoport (NSAID-ok, antidepresszánsok, kortikoszteroidok, kábító fájdalomcsillapítók, izomrelaxánsok vagy antiepileptikumok) lényegében alkalmatlan a fájdalom jelentős csillapítására.