A NSAID-ok növelhetik az infarktus kockázatát
Az influenza és a megfázásos fertőzések kezelésére használt nem-szteroid gyulladáscsökkentők fokozzák a betegség miatt már egyébként is megnövekedett infarktus kockázatot.
A légúti fertőzések első hetében megnő a szívinfarktus kialakulásának kockázata. Ez a veszély attól függetlenül is nő, hogy a beteg szedett-e a nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) csoportjába tartozó fájdalomcsillapítót (ibuprofent, naproxent vagy diklofenákot). Tajvani orvosok megállapították, hogy az influenza és a NSAID szedés kombinációja jelentősen megemeli a szívroham kockázatát. Arra azonban nem tudnak egyértelmű választ adni, milyen típusú fájdalomcsillapítók ajánlhatók a légúti fertőzések kezelésére azoknál a betegeknél, akiknél magasabb a szívroham bekövetkezésének valószínűsége.
Cheng-Chung Fang (National Taiwan University Hospital, Taipei) és kollégái 9800 olyan beteg adatait elemezték, akiket infarktus miatt szállítottak kórházba, de az ezt megelőző két évben nem részesültek kórházi kezelésben szívbetegség miatt. megállapításuk szerint ezek a betegek a kórházba szállítást megelőző héten légúri fertőzésen estek át és NSAID-okat vettek be. Összehasonlításként ugyanezen betegek egy évvel korábbi orvosi feljegyzései szolgáltak. A statisztikai elemzés szerint a légúti fertőzéssel egyidőben szedett NSAID-ok az infarktus bekövetkezésének valószínűségét 3,4-szeresére növelték. A fertőzés megléte gyógyszerek szedése nélkül 2,7-szeres, tehát e gyógyszerek szedése miatt 1,5-szörösére nőtt a kockázat. Amennyiben a NSAID-ot nem tabletta, hanem infúzió formájában kapta a beteg a légúti fertőzés alatt, a fertőzés és gyógyszer nélküli esethez képest 7,2-szeresre nőtt a kockázat. Influenza esetén a gyógyszerek negatív hatása fokozottabb volt, mint egy ártalmatlanabb megfázás során. A tanulmányukban az acetil-szalicilsav tartalmú készítményeket (ASS, aszpirin) nem vizsgálták, mivel ezek nem növelik az érelzáródás kockázatát. Mivel azt sem vizsgálták, hogy az eltérő hatásmechanizmussal rendelkező gyulladásgátlók – mint például a paracetamol – biztonságosabbak lennének-e.
Az eredményeknek a nem-szteroid gyulladásgátlók széleskörű alkalmazása miatt nagy a gyakorlati jelentősége. A tajvani kutatók szerint azok a betegek is fokozott veszélynek vannak kitéve, akik artrózis vagy egyéb reumás megbetegedés miatt szednek ilyen szereket. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a naproxen és az alacsony dózisú ibuprofen más nem-szteroid gyulladásgátlókkal – kivéve az acetil-szalicilsav – összehasonlítva kevésbé növelik az infarktus kialakulásának kockázatát. Konkrét ajánlásokat azonban csak megfelelő összehasonlító vizsgálatok után lehet megfogalmazni, és azt is szükséges kideríteni, hogy az infarktus kockázata mennyiben függ a fertőzés kórokozójától, és attól, hogy a betegek korábban már átestek egy szívrohamon.
Forrás: Wissenschaft aktuell
