Influenzaoltás szívinfarktus megelőzésére
A sok embert érintő betegségek megelőzése mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból fontos. Ausztráliai szakemberek áttekintése szerint az influenza elleni védőoltás a járványos betegség veszélyének csökkentésén túl az infarktus kockázatát is mérsékli.
Az influenzavírus évente változó hevességű járványokat okoz. A 2003-ban terjedő kórokozó kiváltotta járvány a statisztikai adatok szerint 430 ezer embert vert le a lábáról nálunk is. Három nagy járványban a megbetegedettek száma hazánkban meghaladta a kétmilliót.
Ennek ellenére, a védőoltás hatásosságának tudományosan nem teljesen meggyőzően bizonyított eredményei miatt, Magyarországon is mind kevesebben adatják be az influenza elleni védőoltást. A nagy járványt követő télen a veszélyeztetettek mintegy 80%-a kapta meg az oltást, tavaly viszont még az egészségügyi dolgozóknak is legfeljebb az egyharmadát oltották be influenza ellen.
A kardiológiai diagnosztika és terápia rendkívüli fejlődésének hatására – noha világszerte továbbra is a kardiovaszkuláris betegségek vezetik a halálozási statisztikát – az Európai Unióban a legtöbb halált a rosszindulatú daganatos betegségek okozzák. Az infarktus, a pangásos szívelégtelenség azonban jelenleg is a vezető halálokok közé tartoznak, ezért elképzelhető, hogy ausztrál kutatók megfigyelése alapján az influenza elleni oltás gyakorisága jelentősen nőni fog.
Raina MacIntyre és munkacsoportja, a Új-dél-walesi Egyetem közegészségügyi tanszékén, Sydney-ben foglalkozott az influenza elleni védőoltás szerepével a szívinfarktus megelőzésében. Tanulmányukat a Heart közölte. Véleményük szerint az influenzafertőzés megelőzésére kifejlesztett oltások alkalmazása a koszorúér-mortalitás szignifikáns csökkentésére jelenleg alulértékelt, nem megfelelően ismert eljárás, melynek figyelembevétele hatalmas közegészségügyi jelentőséggel bír.
Az ausztrál kutatók úgy fogalmaznak, hogy már az eddigi adatok alapján az influenzafertőzés és a heveny infarktus közötti összefüggésre nyomós bizonyítékaink vannak, amit klinikai és közegészségügyi megfontolások alapján ideje lenne figyelembe venni. Megfigyelések szerint az influenzaszerű légzőszervi megbetegedések és az infarktus bekövetkezte közötti összefüggés már 3 napon belül észlelhető, és 1 évig is eltart.
Megfigyeléses vizsgálatok során az influenzaoltást a szívinfaktus megelőzésére 19–45%-ban találták hatásosnak. Ennél is meggyőzőbb adatot szolgáltatott az a prospektív, randomizált tanulmány, amelyet Phrommintikul és munkatársai közöltek 2011-ben. Az influenzafertőzés elleni oltás 439, akut coronaria-események következtében hospitalizált betegen a jelentős kardiovaszkuláris események előfordulását 10%-kal csökkentette. Ezt a dolgozatot a European Heart Journal közölte.
Ha figyelembe vesszük az infarktus szekunder prevenciójára ajánlott egyéb beavatkozások hatásosságát, az influenzaoltás ilyen szempontból sem elhanyagolható. Az infarktus esélyét a dohányzás abbahagyása 32–43%-kal csökkenti, a sztatinkezelés hatását 19–30%-ra, a vérnyomáscsökkentő gyógyszerelését 17–25%-ra teszik.
Az ausztrál kutatók szerint az influenzaoltás indikációjának a kardiovaszkuláris megelőzésre történő kiterjesztése az akut koszorúér-események prevenciójának igen gazdaságos, biztonságos közegészségügyi eleme volna.
