A bélben élő mikroorganizmusok közvetlenül befolyásolhatják azokat az agyi kapcsolódásokat, amelyek a bipoláris zavar során érintettek.

A motoros emlékek megszilárdulása a nem gyors szemmozgásos (NREM) alvásszakaszban történik meg – pontosan ez a folyamat szenved zavart egyes neurodegeneratív kórképekben.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

A különbségre az agy központi dopaminerg régiójának, a ventrális tegmentális területnek a vizsgálata során bukkantak rá a kutatók.

Sikerült olyan géneket azonosítani, amelyek ritka variánsai komolyan befolyásolják az ADHD kialakulásának kockázatát.

Olyan asszociációt mutattak ki a két állapot között, ami valószínűleg túlmutat a dopaminerg rendszer diszfunkcióján.

Egy kis méretű peptid képes natív konformációjában rögzíteni a Parkinson-kórt okozó alfa-szinuklein fehérjét.

Koreai kutatók egy olyan pontrendszert dolgoztak ki, amellyel a mesterséges intelligencia már korai fázisban, nagy specificitással képes diagnosztizálni a betegséget.

Az Európai Gyógyszerügynökség Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CHMP) megerősítette eredeti ajánlását, miszerint a deutetrabenazin nem tekinthető új hatóanyagnak.

Emberi őssejtekből differenciált A10 típusú neuronok átültetésével csökkentették egerek depressziós és szorongásra utaló viselkedési mintázatait.