Egy nagy elemszámú vizsgálat szerint az emlőrákból kigyógyult nőknél sokkal kisebb a második daganatos betegség kockázata, mint azt korábban gondolták.

Közvetlenül az agy szaglóközpontját stimulálja az új eljárás gyenge rádióhullámok segítségével.

Több májbetegségben is haszonnal alkalmazható a CHI3L1 biomarker, ami forradalmasíthatja a májbetegségek diagnózisát és nyomon követését.

Egy olyan rejtőzködő genetikai mechanizmust sikerült azonosítani, ami új retrovírusok elleni kezelésekhez vezethet.

A vérképző őssejtek átprogramozásával a szervezet folyamatosan gyárthatja a T-sejteket a daganatok ellen.

A molekulárisan célzott, daganatellenes biológiai terápiák száma rohamosan növekszik, a klasszikus citosztatikumokhoz képest antineoplasztikus effekti­vitásuk szelektívebb, és számos, szokatlan nem kívánt hatásuk lehet; többek között immunrendszeri elváltozásokat, endokrinopátiákat és cukorbetegséget okozhatnak. A biológiai hatóanyagok mintegy harmadát érintő diabetogén effektust időben fel kell ismerni, mivel a normoglikémia fenntartása az aktív onkoterápia hatékonyságának és a beteg jó életminőségének is feltétele. A cél­zott antineoplasztikumok használatának terjedése várhatóan új kihívásokat teremt, a specifikus mellékhatások hatékonyabb menedzseléséhez feltétle­nül ajánlott az onkológusok, diabetológusok és az endokrinológusok szoros együttműködése és az onkodiabetológiai szemléletmód elsajátítása.

A PD-1, LAG-3 és TIM-3 ellenőrzőpontok blokkolása ígéretes eredményeket mutatott terápiarezisztens betegeknél.

A betegségben a sejtek öntisztító folyamata károsodik, de a mostani vizsgálatban egy alternatív szignalizációs útvonalra bukkantak a kutatók.

A prosztatarák agresszív, terápiarezisztens formájának kialakulását gátolhatja meg egy új eljárás a folyamathoz szükséges enzimek blokkolásával.

Egy enzim blokkolásával közvetlenül támadható válhat a KRAS onkogén egyik mutációja a G12V.