A gyulladásos reumatológiai betegségek súlyos, intenzív osztályos keze­lést igénylő szervi tünetekhez vezethetnek. A közelgő szervi elégtelenség korai felismerése rendkívül fontos a kimenetel és a hosszú távú prognózis szempontjából. Ebben a cikkben az intenzív ellátásban számításba veendő szervi megnyilvánulásokat mutatjuk be, szem előtt tartva mind a kórismé­zést, mind pedig a terápiát.

Cikkünkben azokat a hatóanyagokat tekintjük át, amelyeket eredetileg más indikációkban engedélyeztek, de klinikai vizsgálatokban jelenleg azt vizsgálják, lehet-e szerepük a COVID-19 kezelésében.

Egy nemrégiben közzétett kis létszámú obszervációs vizsgálat tapasztalatai szerint jelentősen javítható az átültetett szív funkciója, ha a donorszív eltávolítása során normotermiás regionális perfúziót alkalmaznak..

Súlyos COVID-19 betegségben igen sokszor fordul elő thromboemboliás ese­mény. A kórházi felvételkor detektált coagulopathia – emelkedett D-dimer-és fibrinogénszint, megnyúlt protrombinidő, csökkent plazminogénszint, alacsony trombocitaszám – a halálozás egyértelmű prediktora. Nagyon fontos, hogy a kórházi felvételkor thrombosis-kockázat-becslés történ­jen, melynek alapján megfelelő, sokszor a szokásos dózist meghaladó tromboprofilaxis szükséges kis molekulatömegű heparin formájában. A tromboprofilaxist a hazabocsátást követően is ajánlatos folytatni.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte a COVID-19 kezelésére szolgáló Veklury (remdesivir) készítményt.

A remdesivir koronavírusos betegek remdesivir kezelése során a kezelés 5. napján 65%-kal valószínűbb a klinikai tünetek javulásának esélye, mint standard ellátás esetén.

Dr. Kiss Gabriellát, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztályának főorvosát kérdeztük az intézetben már egy éve alkalmazott új kezelési eljárás, a venovenózus extrakorporális membránoxigenizációval, vagyis az ECMO-val kapcsolatos tapasztalatokról.

A heveny jobbszívfél-elégtelenség kórélettana, a betegek ellátása, sze­mélyre szabott kezelésük irányítása bonyolult feladat. Az elkülönítő és az akut kórismézés alapja a betegágy melletti célzott echokardiográfia. A ke­zelés célja az alapbetegség, illetve a kiváltó tényezők kezelése, kombinálva a hemodinamika egyénileg tervezett, a jobb kamra fennálló működéséhez igazított optimalizálásával.

A cikk az akut miokardiális infarktus szövődményeként fellépő kardiogén sokk kór­élettanát, előfordulását, kimenetelét és kezelési lehetőségeit tekinti át. Kieme­li a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok tanulságait, és sokoldalúan elemzi a kardiogén sokk szakmai ajánlások szerinti terápiáját a korai revaszkularizációtól a gyógyszeres kezelésen át a mechanikus keringéstámogatásig. Hangsúlyozza a szerző, hogy a korai revaszkularizáció arányának növelése érdekében további erő­feszítésekre van szükség.