Megfelelő műtéti technikával növelhető a donorszívek száma
Egy nemrégiben közzétett kis létszámú obszervációs vizsgálat tapasztalatai szerint jelentősen javítható az átültetett szív funkciója, ha a donorszív eltávolítása során normotermiás regionális perfúziót alkalmaznak..
A 8 beteg bevonásával lefolytatott próbavizsgálat eredményeit az Amerikai Mellkassebészeti Társaság 101. éves kongresszusán hozták nyilvánosságra. Azokban az esetekben, amikor a donorszív kivétele úgynevezett normotermiás regionális perfúzió (NRP) mellett történt, mind a nyolc recipiensnél kiválónak minősítették a kardiális funkciót; az átlagosan 237 napos utánkövetés alatt a túlélés 100% volt. Az izolált szívtranszplantáción átesett csoport 7 tagja legfeljebb minimális inotróp támogatásra szorult. A nyolcadik beteg esetében a szívátültetéssel egyidejűleg tüdőátültetés is történt, nála extrakorporális membránoxigenizációra (ECMO) volt szükség a tüdőgraft primer diszfunkciója miatt, ám a harmadik posztoperatív napon eltávolítható volt a kanül. A műtét utáni felépülés ezt követően szövődménymentesen zajlott.
A mostani közlés az első beszámoló NRP-vel történt donorszív-eltávolításról az Egyesült Államokban. A beavatkozás a jelenlegi gyakorlat szerint ECMO vagy ex vivo eszközök alkalmazásával történik, mely mind a technika költségei, mint pedig a primer graft-diszfunkció miatt aggodalmakra ad okot. A most bemutatott eljárás szerint azonnali regionális reperfúzióval tehermentesíthető a szív, mely hozzájárul a myocardium funkciójának optimális helyreállásához.
A kísérleti NRP technika alkalmazásával elkerülhetők a keringésleállással együtt járó metabolikus eltérések. A szerzők idézik eddigi protokolljukat, mely szerint a mellkas megnyitását követően kardiopulmonalis bypasst (CPB) készítettek, majd a kardiális paraméterek mérése alapján hozták meg a döntést arról, hogy az adott szív alkalmas-e átültetésre vagy sem. Másik technika az ex vivo szervperfúziós módszer, mely azonban magas költségekkel jár.
Mindazonáltal úgy vélik, hogy NRP alkalmazásával sem javíthatók a klinikai kimenetelek az alternatív donációs-transzplantációs módszerekhez képest. „Nem gondoljuk, hogy bármilyen okunk lenne azt remélni, hogy a transzplantációs kimenetelek összességében jobbak lesznek, mint korábban, mivel az új módszer alkalmazásával is két „inzultus” éri a beültetendő szervet”.
Az új technikával végzett donorműtét azonban szerintük 20-30%-kal növelheti az elérhető kardiális allograftok számát. „Ez bizonyára egy újabb eszköz lehet a transzplantációs szervkészlet kibővítésére, és reményeink szerint a lehető legnagyobb tiszteletet és megbecsülést biztosíthatjuk a donoroknak és családtagjaiknak ebben nyilvánvalóan nagyon nehéz időszakban”.
Az amerikai szerzők által kidolgozott NRP protokollok különböző verzióit sikerrel tesztelték több országban, többek között Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában.
A most közölt eredmények a 2020 januárja és 2021 januárja közötti időszakban elvégzett beavatkozásokat ölelik fel. A szívtranszplantáció minden esetben sikeres volt, és alig volt szükség inotróp támogatásra. Ugyanazoktól a donoroktól 6 májat és 14 vesét is sikerült nyerni transzplantáció céljaira. A szívtranszplantációk esetében a meleg ischaemiás idő átlagosan 32,38 perc, a bemetszéstől a kardiopulmonalis bypassig (CPB) eltelt idő 11,13 perc, az átlagos CPB idő 60,75 perc, a hideg ischaemiás idő 76,88 perc volt.
