Japán kutatók jó eredményeket értek el a krónikus fülzúgást kezelő új mobilapplikáció alkalmazásával.

Egy török kutatócsoport összefüggést mutatott ki a krónikus fülzúgás és a depresszív-szorongásos tünetek kialakulásának kockázata között.

A szédülés hátterében számos különböző etiológiájú kórfolyamat állhat, ezért differenciáldiagnosztikája összetett. A panaszok sok esetben megszüntethetők, ha a diagnózis helyes és a megfelelő kezelést alkalmazzuk.

Egy hang- és szomatoszenzoros stimulációt nyújtó eszköz segíthet a fülzúgásban szenvedők tünetein.

Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálja a COVID-19 elleni oltásokkal - elsősorban a Pfizer-BioNTech vakcinákkal - összefüggő halláskárosodás és egyéb hallászavarok ritka eseteit.

A Magyar Tinnitus Egyesület becslése szerint 300–500 ezren szenvednek a fül­zúgástól. Többségük beletörődik abba, hogy együtt kell élnie a folyamatos csengéssel. A tinnitus kezeléséhez rengeteg mobiltelefonon futó alkalmazást érhet el az e-beteg, de a többségük szakmailag nem megfelelő, validálva pedig alig van egy-kettő. Igyekszem a legjobbakat megtalálni, kipróbálásra ajánlani.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte a polycythaemia vera kezelésére szolgáló Besremi (ropeginterferon-alfa-2b) készítményt.

A népesség átlagéletkorának emelkedésével egyre több embert érint az időskori halláscsökkenés. A hallósejtek károsodása exogén és endogén okokra vezethető vissza. A beszédértés a tisztahang-küszöbnél is rosszabb („hallom, de nem értem”). A halláscsökkenés elszigetelődéshez és depres­szióhoz vezethet. Fontos a megelőzés és az egyre korszerűbb eszközökkel segíthető hallásrehabilitáció az életminőség megőrzésére.

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

Németországban gyakori a sürgősségi betegfelvétel szándékos vagy vé­letlen mérgezés kapcsán: 2014-ben 229 399 kórházi kezelést igénylő mér­gezéses esetet regisztráltak.¹ Gyakran a tudatzavar a vezető tünet, amely további megfigyelést és kezelést igényel.