Számos vizsgálat szerint a bal kamrai hypertrophia regressziója kedvezőbben befolyásolható ACE-gátlók, angiotenzin-receptor-blokkolók és kalciumcsator­na-blokkolók adásával. Jelen vizsgálat célja, hogy megvizsgálja a perindopril/ indapamid/amlodipin hármas fix kombinációval végzett kezelés hosszú távú hatását a bal kamrai tömegindex csökkentésére és a bal kamrai hypertrophia regressziójára olyan ambulánsan kezelt hypertoniás betegeknél, akiknél ko­rábban nem érték el a vérnyomáskontrollt egy renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer gátló és egy diuretikum kettős fix kombinációval.

Az ACCOMPLISH vizsgálat kimutatta, hogy amennyiben az ACE-gátlót amlodipinnel kombinálják hidroklorotiazid helyett, akkor a nagy kocká­zatú hypertoniás betegeknél a kardiovaszkuláris kockázat csökkenésének mértéke kifejezettebb (HR 0,80; p<0,001). Jelen elemzés fő kérdése az volt, hogy az ACEI + CCB kombináció előnyei fennmaradnak-e az ACCOMPLISH vizsgálatban részt vevő, terápiarezisztensnek tűnő magas vérnyomásban szenvedő betegeknél.

A rendelőn kívüli és az ambuláns vérnyomásmérés felértékelődött. A nem farmakológiai kezelés minden formája nagyobb hangsúlyt kapott. Az ajánlások hangsúlyozzák a kettős vagy hármas fix dózisú antihipertenzív gyógyszeres kezelés előnyeit. A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás személyre szabott csökkentése csak a betegek javuló együttműködésével érhető el.

A hypertonia egyik következménye a kognitív funkciók romlása. Az antihipertenzív kezelés neuroprotektív hatása egyértelmű, ám a kognitív funk­ciókra gyakorolt hatásáról kevesebb evidencia áll rendelkezésre

A Canadian Medical Association tagjai minden évben 20 POEM-et (patient-oriented evidence that matters, azaz betegorientált, releváns bizonyíték) minősítenek a mindennapi gyakorlat szempontjából különösen jelentős­nek. A 2017-es évben több mint 110 orvosi szaklap szisztematikus átte­kintése során 247 vizsgálat felelt meg a POEM kritériumainak. Cikkünk sorra veszi az ezek közül kiemelkedő, betegorientált családorvosi vizsgálati eredményeket.

A hipertónia – a felnőttkorban leggyakoribb kardiovaszkuláris beteg­ség – gyakran szövődik diabetes mellitusszal. A diabéteszben kialakuló patofiziológiai (endokrin, kardiovaszkuláris, renális, neurális) eltérések hozzájárulnak a vérnyomás emelkedéséhez és gátolhatják a vérnyomás­csökkentő szerek hatását, ezért ilyenkor gyakran alakul ki terápiarezisztens hipertónia. A közlemény a terápiarezisztens hipertóniára vonatkozó legfon­tosabb ismereteket tekinti át, különös tekintettel a diabéteszes betegekre.

Az új amerikai hipertónia-irányelvet Arnheimben mutatták be 2017 őszén. Az 1977-ben megjelent első ajánlás óta igen jelentős változások, nagy nem­zetközi vizsgálatok történtek. Az új irányelv a korábban meghatározott evidenciaszinteket, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány eszközeit al­kalmazta. A hipertónia diagnosztikája és kezelése kapcsán néhány alapvető kérdésre kívánt – igen nagyszámú vizsgálat alapján – választ kapni és ennek megfelelő új ajánlást megfogalmazni az irányelveket kidolgozó testület.

Egyre gyakoribb a gyermekkori magasvérnyomás-betegség, mely – a hosszabb idejű fennállás miatt – nagymértékben növeli a felnőttkori kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. A gyermekkorban előforduló hypertoniák döntő többsége szekunder, de a helytelen életmód miatt a primer hypertonia is egyre gyakoribb közöttük. A részletes kivizsgálás gyanú esetén is elengedhetetlen.

Az utóbbi 20 évben a hipertónia diagnosztikája és terápiája is hatalmas fejlődést ért meg. Az elérhető áron kapható megbízható vérnyomásmérő műszerekkel egyre több beteg el­lenőrzi értékeit. Kezdetben a kezelés stratégiáját az ún. „lépcsős terápia” ké­pezte, a mind több új hatásmechanizmusú szer kifejlesztése nyomán az individualizált kombinációs kezelés vált terápiás iránymutatóvá. A mára már több mint 1500 tagot számláló Magyar Hypertonia Társaság (amely egyidős az Orvostovábbképző Szem­lével) megszervezte az ellátóhelyek és szakambulanciák országos hálózatát, létrehozta a Hypertonia Regisztert és rendszeresen kidolgozza a hipertónia­betegség ellátásának diagnosztikus és terápiás irányelveit.

A hipertóniás betegek otthoni vérnyomásmérése számos előnnyel jár: követhető a vérnyomás napon, heéten, hónapon belüli alakulása, a mérés a beteg megszokott környezetében történik, a módszer jól ismételhető, költsége kedvező. Minden, otthoni vérnyomásmérésre alkalmas betegnek orvosi felügyelet mellett oktatásban kell részesülnie.