A kórtermek különböző felületein a klórhexidin (CHG) koncentrációja hő, fény és tisztítás hatására csökken, de még 24 óra elteltével is kimutatható. Perzisztenciáját a felület anyaga és a tisztítás módja jelentősen befolyásolja: a peroxiecetsav okozza a legnagyobb mértékű azonnali csökkenést, míg az etanol és a benzalkónium‑klorid alig hatott a CHG‑szintre. A klórhexidin valós kórházi környezetben különösen a műanyag és laminált fa felületeken marad stabil, míg a fémeken gyorsabban bomlik. A mikrobiális terhelés szo­rosan összefüggött az érintési és tisztítási gyakorisággal: a ritkán tisztított küszöbök és különösen a mosdók lefolyói a leginkább és legtartósabban szennyezettek.

Hová kerülnek, hol maradnak meg, és mit okoznak a kórházi fertőtlenítőszerek?

Klinikai vizsgálatok eredményei szerint a klórhexidinével összehasonlítható a fokhagymakivonat antimikrobiális hatásossága.

A COVID-19-pandémia megfékezésére foganatosított preventív intézkedések nyomán Szingapúrban és az USÁ-ban csökkent a kórházi fertőzések előfordulása is.

Az Egyesült Államokban szeptemberben megindított engedélyezési eljárást követően az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) is pozitívan véleményezte az Ebola Zaire vírus által okozott vérzéses láz megelőzésére szolgáló Ervebo (élő Ebola Zaire vírus) oltóanyagot.

Az FDA 2019. szeptember 17-én elsőbbségi engedélyezési eljárás alá vonta az Ebola Zaire vírus elleni V920 oltóanyagot, a végleges forgalmazási engedély kiadása márciusban várható.

Az uszodában, strandokon, fürdőkben szerezhető bőrfertőzéseket fog­lalja össze a közlemény. Leggyakoribbak a bakteriális fertőzések, neveze­tesen a Pseudomonas aeruginosa okozta follikulitisz/dermatitisz, mely el­sősorban meleg vizű medencékben, szállodai wellness fürdőkben terjed.

A granulomatózus tüdőbetegségek hátterében leggyakrabban valamilyen fertőző betegség áll. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a szóba jöhető kórokozók járványügyi tulajdonságait, a vizsgált személynél fennál­ló, megbetegedésre hajlamosító tényezőket és a patogének kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Jelen tanulmány sorra veszi a legfontosabb kórokozókat, valamint segíti a kezelőorvost a megfelelő mikrobiológiai és patológiai vizsgálatok kiválasztásában.

Az alsó végtag, a láb krónikus sebei adják talán a legtöbb sebészeti, sebel­látási munkát a geriátriai és diabetológiai osztályok orvosainak, ápolóinak. Bizonyítékokon alapuló vezérfonalak hiányában is érdemes figyelembe venni a szakirodalomban közölt tapasztalatokat és érvényt szerezni a „több szakma többet lát” alapelvnek.

A csecsemők és kisgyermekek gasztroenteritisének világszerte leggyakoribb oka a rotavírus fertőzés. A vakcináció megelőzi a sokszor kórházi ápolást igénylő és esetenként halállal végződő fertőzést , és ezért jelentősen csökkenti a gyermekekre fordított egészségügyi kiadásokat is.