Svéd kutatók a korábbiaknál megbízhatóbb módszert dolgoztak ki inzulintermelő sejtek előállítására.

Korábbi vizsgálatokban már felfigyeltek a trigliceridekből álló lipidcseppekre, ám kevéssé volt ismert, milyen szerepet töltenek be egészséges idegsejtekben.

Ez a megközelítés nem az étvágy csökkentésén, hanem az energiafelhasználás növelésén keresztül fejtheti ki hatását.

A kezelések hatásossága fokozható a lizoszómák és az SREBP‑1 nevű fehérje célzásával.

A korábbiaknál pontosabban képes azonosítani a fokozott kockázatnak kitett egyéneket az új fejlesztésű genetikai modell.

A gránátalma leveleiben és ágaiban is megtalálható PPG erős aktivitást mutatott a betegségben jellemző amiloidlerakódások lebontására.

A tiazid és tiazidszerű diuretikumok régóta a magasvérnyomás-betegség kezelésének alapját képezik, utóbbi csoport esetében pedig számos nagy klinikai vizsgálat igazolta morbiditást és mortalitást csökkentő hatásukat (ALLHAT, PATS, HYVET). Ugyanakkor a tiazid diuretikumok esetében ismer­tek a kedvezőtlen metabolikus hatások: többek között a hiperlipidémia, az inzulinrezisztencia, a hiperglikémia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázatát növelhetik. Mivel a kedvezőtlen hatások dózisfüggő módon jelentkezhetnek, ezért az ilyen gyógyszereket elsősorban alacsony dózis­ban alkalmazzák.

A vércukorszint szabályozása a szervezet egyik legprecízebb „termosztátja”, melynek célja a glükózhomeosztázis fenntartása. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy összetett hormonális szabályozó mechanizmusok segítségével – melyben az inzulin és a glükagon a főszereplők – a vércukorszintet egy meghatározott tartományban próbálja tartani. A szénhidrát-anyagcsere zavarának egyik első jele e homeosztázis zavara és a vércukor-variabilitás fokozódása. A közlemény ennek szerepét és befolyásolásának lehetőségeit mutatja be.

Egy új polimer segítségével juttatható be a szervezetbe a nagy méretű inzulinmolekula.

Az IMPACT kutatócsoportjának eredményei szerint a normál vércukorszint elérése igenis lehetséges prediabéteszes populációban, és jobb eredményeket hoz, mint a progresszió lassítása.