Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD) a leggyakoribb öröklött vesebaj. A terápiák célpontjai a renális, húgyúti és egyéb manifesztációk. Fontos a magas vérnyomás korai kimutatása és kezelése. A húgyúti fertőzések te­rápiájában a leghasznosabb antibiotikumok a fluorokinolonok. ADPKD-ben a ve­sekövesség és az intrakraniális aneurizma lényegesen gyakoribb, mint az általános népességben. Az ösztrogént tartalmazó orális fogamzásgátlókat és a menopau­zában adott ösztrogéneket az ADPKD-s betegek legfeljebb kis dózisban kaphat­ják. ADPKD nagy kockázata esetén a vese ultrahangvizsgálata a választandó szűrési módszer.

FŐ SZEMPONTOK Az atheroscleroticus plakk nem egyszerűen az artériafal intimáján lerakódó felesleges koleszterin, hanem egy összetett folyamat végkifejlete, amelyben a keringő lipoproteinek mellett gyulladásos tényezők, macrophagok és aktivált T-lymphocyták is fontos szerepet játszanak. Az American Heart Association első lépcsős diétájának célja az LDL-C szintjének 130 mg/dl (3,4 mmol/l) alá csökkentése. Amennyiben az első lépcsős diétával ez nem érhető el, akkor el kell kezdeni a diéta második lépcsőjét. Tízéves kor felett megfontolandó a lipidcsökkentő gyógyszerek adása, ha a megfelelő diéta ellenére a) az LDL-C-szint>190 mg/dl (4,9 mmol/l); b) az LDL-C>160 mg/dl (4,1 mmol/l), és a családi kórelőzményben korai koszorúér-betegség szerepel; vagy c) az LDL-C szintje magasabb>160 mg/dl (4,1 mmol/l), és ehhez legalább két vagy több kockázati tényező társul az alábbiak közül: cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás, elhízás, mozgásszegény életmód, HDL-C<35 mg/dl (0,9 mmol/l). Érdekes összefüggés mutatkozik a koszorúér-betegség fokozott kockázata és a korábbi Chlamydia-fertőzés szerológiai jelei között. Patológiai vizsgálatok és állatkísérletek is bizonyították, hogy a Chlamydia-fertőzés felgyorsíthatja az atherosclerosis kialakulását. Bár az utóbbi években jelentősen csökkent a szívbetegség miatti halálozás az Egyesült Államokban, a kardiológiai megbetegedések továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak. Az 1999-es adatok szerint a halálesetek több mint 30%-a volt visszavezethető szívbetegségre, és ezen belül 65% volt az ischaemiás szívbetegség aránya. A koszorúér-betegség miatti halálozás csökkentésében fontos szerepet játszik az atherosclerosis kialakulásának mélyebb megértése és az újabb ismeretekre alapozott hatékonyabb megelőzés. Cikkünk összefoglalja a cardiovascularis betegségek terén szerzett legújabb ismereteket, és felhívja a gyermekgyógyászok figyelmét a későbbi szívkoszorúér-betegség megelőzése érdekében a betegséget megelőző korai jelek felismerését segítő szűrővizsgálatokra. Segítséget nyújtunk a már gyermekkorban jelentkező kockázati tényezők felismeréséhez, a követendő primer és szekunder prevencióhoz, illetve a szükséges kezelési terv felállításához, valamint felsoroljuk azokat az internetes forrásokat, melyek bővebb információval szolgálnak a cikkben tárgyalt kockázati tényezőkről.